2011. május 14., szombat

A Kapszeg-tó

Böhm 1770-es évekbeli térképén már szerepel a tó, mint ingoványos
terület. A tó tehát a Duna egyik igen régi morotvatava lehet.
A déli végétől ekkor még egy ér tartott a Sárvíz felé.
Böhm zöld vonallal jelzi azt a határt, ameddig a Duna ártere tart, a Kapszeg-
tó ebbe teljesen beleesik. Ekkoriban tehát még sokat frissülhetett a vize.
Magas partján húzódik a Buda felé vezető út a 18.században, itt
tartott a limes is észak felé, akárcsak ma a 6-os út

Schnemann 1818-as térképén is szerepel a tó. A szomszédos erdőség
neve is még egy évszázadig fennmaradt: Itsei-erdő. Ma az erdő helyén
már szántóföldek vannak.

A Kapszeg-tó név a megyei levéltár térképein  Kecse Ferenc 1842-es mappáján
szerepel először. A Gemenchez nagyon közeli területet a taplósi résztől alig
3 km választja el. A 19.sz. legvégén azonban a vasúti töltést beékelték a tó és a
Gemenc közé. Újabban az M9-es és az M6-os autópálya fogja keretbe.
Ez a 6-os főúttal kiegészülve teljesen izolálja a területet.

A 156 ha-os terület 2006 óta országos természetvédelmi terület. Értékeiről
itt találunk Kalotás Zsolttól egy értékes cikket.


A tó a vörös kereszt felől.Elég brutális, de a gémtelepéről elhíresült területet
keresztülvágja egy nagyfeszültségi távvezeték.

Növényritkaságot nem találtam a tó melletti kaszálón.
A képen látható réti kakukszekfű sem számít annak.


A mocsári nőszirom ennek a tónak a partján is tömeges

A tó teljes területét áthatolhatatlan nádas borítja.

A tó  belseje egy vékony töltésen közelíthető csak meg, de ezen sem lehet
150m-nél mélyebbre hatolni. Az északi részen levő költési
helyeket nem szabad ilyenkor megközelíteni. Kétéltűek, szitakötők garmadája.
A gazdag madárvilágra csak a madárdal utalt, de ezek is inkább énekes
madarak voltak.