Rezéti-Dunát az 1893-98-as átvágás eredményezte. Ezen Duna-szakasz átvágás előtti történetével már foglalkoztam a blogomban. A Rezéti-Duna Tolna és Bács-Kiskun megye határfolyója. A Rezét elnevezés is, mint annyi más gemenci név, szláv (rác) eredetű, az „átvágás” -ból származik valószínűleg. Az „átvágás” a magyar fok megfelelője lehet. Kis- és Nagy- Rezétnek nevezik ma is azt a területet, ami a Duna-ágat délről határolja. A Rezéti-Duna az élő Dunával a Veránka-szigetet öleli körül. A Duna-ág 14,5 km hosszú, déli végén még 150m széles, északi részén közepes víznél 25m-re keskenyedik. A víz kis áramlási sebesség miatt Duna, különösen az északi részén, lerakja hordalékát. Így jött létre a Senki-szigete, amely nevét onnan kapta, hogy a történelmi megyehatár kitűzésekor még nem létezett, így eredetileg egyik megyéhez sem tartozott. (Ma Bács-Kiskunnak része.) A Rezéti-Duna északi részén 2m-es bajai vízszint alatt már zátonyok kerülhetnek szárazra. Száraz nyarakon az sem ritka, hogy kocsival lehet a Veránka-szigetre hajtani a kiszáradt medren keresztül.
Szakemberek szerint a Rezéti-Duna feltöltődése hosszútávon csak igen intenzív emberi beavatkozással akadályozható meg. Ezek hiányában évtizedeken belül eltűnik az északi vége, majd az egész eliszaposodik, ahogy az a Grébec-Dunánál is megfigyelhető. A gemenci kenutúrák kedvelt célpontja.
2014 nyarán az északi vég mintegy 3km szakaszán elkezdődtek a kotrási munkák. Részletek itt.
Több utam alkalmával érintettem. Néhány ezek közül: 1. Kenutúra 2010 augusztusában 2.2011. januárjában 3.2011.áprilisában
 |
| A Rezéti-Duna középső szakasza magasabb víz esetén |
 |
| A folyó északi szakasza áradó Duna esetén |
 |
| A Duna-ág torkolata közepesnél kissé alacsonyabb víznél. (244cm-es bajai vízállásnál) |
 |
| Az északi vég 244cm-es víznél |
 |
| A Kis-Rezéti szakasz 200cm-es víznél |
