Mezőföldi fázások és más érdekességek

Munkám Fejér vármegyébe szólított, ennek végeztével szétnéztem a környéken. Sőt a késő délutánba még egy bakonyi kiruccanás is belefért. 

Ha egy pusztai temetőben egy oda nem illő,  impozáns  neoobarokk  temetői kápolna áll, akkor annak titkai is vannak. Ez a sejtésem Sárhatvan esetén is bejött. 

Némi nyomozás után összeállt a történet: Szávozd Emil 1911-ben szerzett birtokot Sárbogárd környékén. Eredményesen gazdálkodott, tovább gyarapította vagyonát. 1923-ban " tragikus körülmények közt" (ez valószínűleg öngyikosságot jelent) elhunyt Imre fia emlékére emelte ezt a templomot. Második fia öngyilkossága már jól dokumentált, akkoriban sokat foglalkoztak vele a bulvárlapok. Miklós egy újság fényképe alapján beleszeretett egy Hajmássy Ilona nevű hölgybe, aki akkor még csak szinésznőcske volt, nem hoolywoodi sztár. A család felbontatta a frigyet, amit Miklós öngyilkossága követett. Aztán a harmadik gyereke "tragikus halálát" Szávozd Emil sem élte túl, sárhatvani kastélyában golyót röpitett a fejébe, Ma mind itt nyugszanak. A kápolna felújítása elkezdődött. 

Sárhatvan határában az út mentén egy 2010-ben 546 cm-es hárs állt. Ezzel az adattal szerepel a Pósfai-listán. 

Ma már csak egy odvas csonk, semmi élettel. 

Nagyláng ma Soponya része. A Zichy-család fejéri uradalmának volt központja. A park tava és környéke közpark, nagy fák nélkül. A barokk Nepomuki Szt. János szobrot 1989-ben a tóból szedték ki, amikor a kastélyt és a parkját rendbetették. 

Az 1990-es évek elejéig gyermekotthon volt az ország egyik legszebb és legnagyobb barokk-klasszicista kastélya. Azóta hasznosításra vár. A hatalmas parkja is lekerített, legálisan megközelíthetetlen. A kastélyra még rálátni se nagyon lehet. Pedig micsoda értékek lehetnek itt is! 

Nagyláng és a Zichy-uradalom kislángi majorsága közt egy hársfasor állt egykor. Ennek kislángi végénél egy csodálatos példány túlélt mindent. 

2004-ben volt 546 cm. Most jobban néz ki, minta a 2004-es  fényképen. A hatalmas törzsnek lassan a 600cm felé kell közelítenie. 

A szabadbattyáni középkori  vámház toronyszerű épülete, és a híres Cifra-kert egyaránt a Sárvíz partján áll. A tőle 50m-re lévő pecsesütőben lefolytatott hurkaevés (csak ajánlani tudom én is, mint Szél Győző tette)  és kolbászvásárlás után ide vezetett első utam Szabadbattyánban.

Egy Kula-torony esetén szerény faragványokkal kell, hogy beérje az ember. 

A török korban palánknak neveték ezeket a megerősített vám- és átkelőhelyeket. Itt a szó több  jelentésére is látunk példát. 

A varjak károgásának  irányába kell tartani.

Átkelve a Sárvizen jutunk a Cifra-kertebe.

A mai általános iskola helyén állt egy kisebb Battyhányi-kastély vagy inkább csak udvarház. Ezt 1945 után széthordták. Parkjában a 19. század elején, majd a végén is telepítettek platánokat. Az itt lévő legnagyobb platánok tehát a 19. század eleji főúri telepítés eredményei lehetnek, mint József főherceg alcsúti és Margit-szigeti,  az Esterházyak pápai és tatai, Károlyiak füzérraadványi, vagy az Apponyiak hőgyészi telepítései. A képen bal oldaon az egyik listás 600-as.

Platánok elképesztő mennyiségben, méretekben. 

Szépen felújított híd vezet a kis szigetre. Romantikáus hely ez, varjúkárogással. 

Ennek 9,5m-nél is nagyobb a kerülete a Pósfai-lista alapján.  Lenyűgöző fa.

29 m magas, kell még bőven mászni annak, aki a csúcsra akar jutni. 

A 10m-nél is nagyobb kerületű társa nem olyen impozáns, mert hamar 3 törzsre válik. Most, hogy ránőtt a dzsindzsa,  szinte nincs is egy fa jellege. 

A 8,5 méter körüli fa táblácskát is kapott. Szent Erzsébet fájának tekintik az itteniek. 

Ez a legmagasabb, 33 m.

A három fa a parton.

A mocsaras, dzsuvás részen további platánok sokasága.

Egy odvas.

Kényelmesen elférek odvában. 

Hazafelé a vajtai kastélyról készítek egy fotót. Ez Pollack már jó régen megtervezte, de csak a 20. század elején építik meg tervei alapján. Ez a kép egy utalást kíván arra tenni, hogy a Fejér vármegyei kastélyparkok még mennyi dendromán értéket rejthetnek. 

 

Fekete gólyás, kosboros Keselyűs

Az esők szünetében kiugrottam Keselyűsbe. Azt gondoltam, hogy a hűvös májusban késnek a kosborok is. Nem így történt, mire kiértem, csaknem elnyítak már. 

Alig lehetett még nyiladozó példányt találni. 

Stabil, sőt talán egyre növekvő egyedszám.

Valami rovar a vitézen. 

Magányos példány.

Páros példány.

Akad azért más virág is, pl. ez a harangvirág. Szerencsére Keselyűsben a kosborokat nem nyomja el az aranyvessző, mint Bogyiszlón. 

Valamelyik galacsinhajtó bogár azt csinálja éppen, amiről a nevét kapta a nemzettség. 

Árad a Duna, megtelt a holtág. 

A vízszint megközelíti az elsőfokú árvízvédelmi készültség szintjét. a Keselyűsi-Duna azonban száraz. 

A Sió is jó nagy, a Duna felől jön fel a víz. 

Hosszú évek után újra életjelek a Keselyűsi fogadóépületen. Én éppen szerdán voltam kint, de a bütén árlista, minden szépen feltakarítva. 

Lenéztem a holtág partjára, és ezt jól tettem.  2020 óta nem fészkel fekete gólya a keselyűsi bekamerázott fészekben, de a közelben új fészket csináltak. 

Ez a keselyűsi gólya egyáltalán nem izgulós, percekig néztük egymást. 

Néha tollainak felborzolásával jelezte, hogy diszkomfort érzései vannak. 

Otthonosan mozgott a ladikok közt. 

Az egyikre fel is lépett. 

Erről tovább nézelődött. 

Majd ismét tollait borzolta. Aztán egyszer csak felszállt és elrepült. 

Ez bizony akácvirág. Európa egyik legnagyobb ártéri eredjében is jelen van és terjedőben van a faj. 

Évekkel ezelőtt letört a keselyűsi nagy tölgynek egy ága. A sebből kifolyt nedv azóta sötétre színezte a kérget. 

 

Még egyszer a keselyűsi kerékpárútról

 

2023. május 11-én a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tolna Vármegyei Igazgatóságán Becze Szabolcs Ferenc igazgatóval és Orbán László osztályvezetővel tekintettük át a keselyűsi út és kerékpárút építkezésének mikéntjeit egy konstruktív hangulatú beszélgetésen, meghívásuknak eleget téve.  Az általam a bejegyzésben korábban felvetett kérdésekre az általuk adott válaszokat az eredeti blogbejegyzésemben közlöm. 

Egy alig ismert kilátópont a Mecsekben: A Schäferberg/Pásztor-hegy ( Mellékszálként értekezes a Mecsek német-magyar földrajzi neveiről.)

A Mecsek északkeleti peremén  áll a Schäferberg, ami az egyik legszebb kilátópont a Keleti-Mecsekben.  Itt található.

Ez a mindössze 305m magas kopasz domb az 1890-es évekig minden térképen Schäferbergként szerepel, mert így nevezétk a környéken élő emberek. így szerepel a Tolna magye földrjazi nevei című gyűjtésben is, ahol a nagymányki adatközlők hivatkoztak  rá. A nevének eredete nyilvánvaló, és ma is érvényes, ahogy a kép is tanúsítja.  A Monarchia utolsó éveiben elterjedt magyarosítási hullám hatásáráa jelent meg a magyar neve előbb Juhász-hegy alakban (pl. 4.katonai felmérés), majd Pásztor-hegy formában terjedt tovább. Így szerepel a mai turistatérképeken is. 

Nagymányok a dombról.

A Mecsek. 

A Dobogó és a Somlyó. Érdekes hogy a Dobogónak volt különálló német neve, a Predigstuhl. A Somlyónak viszont magyarból lett visszanémetesítve a neve Schumjo alakban.

A Zengő és a Templomhegy. Itt is van egy németből magyarított név, a Kirichberg, a svábok viszont átvették a Zengő nevét, Senge alakban. A Mecsek nevét is egy az egybe átemelték. Néhány markáns alapnévvel  (ilyenek például a településnevek is) tették ezt. A kisebb jelentőségű, helyi nevek lettek németek. 

Kis dombságunk (a Szekszárdi-dombság) egész monumentális innen. Még a Batikereszt- kilátó is felismerhető. Az előtérben Bonyhád. 

A Nagymányok és Györe közti halastavak. 

Aparhant. 

Györe.

Majos.  A háttérben a medinai lokátor is látszik.

Szelid völgységi táj. 

Fecskefarkú lepke. (Védett, 10.000 Ft)

Mindig csak hollók. Reggelente ha kimegyek a teraszra, már a városom (Szekszárd) felett is hallom őket. 

A Schäferberg /Pásztor-hegy három faluhatár  közös pontján magasodik. Nagymányok, Kismányok és Hidas felől is megközelíthető. Mi most kismányok felől jöttünk fel. 

Nem ilyen rossz úton kell feljönni, csak a rend kedvéért mutatom,  hogy egy kisebb löszszurdok is vezet itt. 

A kismányoki evangélikus templom a Schwäbische Türkei egyik kiemelkedő emléke. Persze sok szervezést igényel az, ha valaki látni szeretné belülről is. A templom legfőbb értéke a  Joseph Roth  bonyhádi mester által 1808-ban épített orgona. Az orgona elkészültét Roth már nem élte meg, annak befejezése tanítványára, Joseph Marschallra hárult.

Sváb tornácoszlopok. 

 

A Schwäbische Türkei legszebb fachwerkes épülete is Kismányokon van, de ma már sajnos egyáltalán nem látható szabadon.  Egy ház hátsó kertjében, magánterületen áll, a tulaj pedig elzárta azt a kis utat, amin megközelíthető volt. Martin Hess építette 1774-ben. Ezt is Szász Gábor mentette meg, én még egy évtizede fotóztam.