A sombereki szőlőhegyen

 

Úgy gondolom talán a sváb szőlőhegyeknek is van valamiféle hangulata, legalábbis a múltkori bátaszéki és máriakéméndi élményeim erre utaltak. Most Somberekkel tettem próbát.

Somberek kicsit már lapos részen fekszik. A Geresdi-dombság nyúlványai itt már alig emelkednek az alföldi lapály szintje fölé.

Felújított szép pince akad azért itt is, de nem állnak nagyon sűrűen.

Rigó egy oszlopon.

A szőlőhegy legmagasabb pontján szép képoszlop.

Innen közepes élvezeti értéket nyújtó kilátás van a falura, mögötte a "Sváb Olimposz", a Zengő.

A szerb templom tornya és a Mecsek.

Kilátás a másik irányba. Milyen lehet a sombereki bor? A Baranyai Fehérborút egyik állomása ez a nem kifejezetten markáns borászfalu jelleget mutató település. 

A szőlőhegy lábánál szokatlanul nagy területen fekvő, dzsuvától megszabadított szerb temető. Összességében Sombereken ne keressünk Máriakéménddel összemérhető élményéket, de azért a falu más sváb emlékei révén egy sétát megér.

A hódok és a pókbangók földjén

A keselyűsi Holt-Sión magasan tartják a vizet a halak ívása miatt. A Siózsilippel itt pótolható a már rendszeresen kimaradó tavaszi árhullám.

Fantasztikus  pókbangó egyedszámokkal...

...beindult a kosborszezon Keselyűsben.

Pillanatnyi benyomásoknak engedelmeskedve bevetem magam a gemenci rengetegbe. Rögtön hódrágta hatalmas fákba botlok.

Tőzikék ezrei.

Hódlyukak.

A Holt-Sió és egy kis kobolya közt a hódok kis csatornát ástak ki.

Szokatlan, de egy nyáj legel a gemenci sűrű erdőben. 

A Holt-Sió, de nem az ahol a pecások is vannak, hanem a másik vége, ami kevésbé ismert.

Az élő Sió. 

A Sió egyik foka. A Sió medrében régen itt a Duna folyt. 

A Holt-Sió vége.

Minden partmenti nyárfát szépen végigrágtak a hódok.

A Sió egyik újabb foka. Most ki tudtam kerülni, de 500-as Dunaszintnél már gázoltam itt át a jeges vízen.

A hódok elég alaposan kidöntötték ezt a part menti nyárfasort. 

Ismertem már ezt a fehér nyárfát, de még nem mértem. 588cm

Ez a pókbangó már a tengelici Pókbangós-réten van. 

Nemrég jártunk itt, akkor még persze nyoma sem volt a pókbangóknak.

A rét egyik felén alig akadtunk pókbangókra, és sokkal több volt pl. az ernyős sárma.

Egy vizenyős ér melletti fasorban nagy égerre akadunk.  Alacsonyan ágazik el a jobb oldali ága. A másik kettő egyben lévő 270cm. Ha a mellmagasság alatti harmadik ágat is belemérem, akkor  350 körüli,

A fasortól különállóan egy szép 260cm-es éger. Elég bénán tudtam csak lefényképezni, az alját kicsit levágta a mobil, mert abban nem látom normálisan a képet.

Kakukkfűből is rengeteg van.

Sűrűsödik az állomány.

Aztán jönnek olyan helyek, ahol annyit látok, mint életemben még soha.

Régen itt is legeltettek. A kút még megvan, a gémje már belezuhant a vízbe.

Vizenyős foltok. A múltkor itt még alföldi szikeseket idéző madársereglet volt, de ennek már nincs nyoma.

 

A Pókbangós- rét távolról. Repceföldek közé ékelődött.

A bátaszéki szőlőhegyen és az M6 "alpesi" szakasza

A híres molyhos tölgynek nevezett tölgy a Szt. Orbán kápolnával  a szőlőhegy kétségtelenül leghíresebb látnivalója. 

 

Szakralizált táj.

Profanizált táj. 

Megdőlt képoszlop szépen helyreállított présházzal.  

Megroggyant présház. 

Bátaszék a szőlőhegyről. 

Présházajtó. 

A dombtetőn. A bátaszéki szőlőhegy hatalmas területen fekszik. 

Elhagyva a szőlőhegyet az M6-os "alpesi" szakaszához érünk. A képen a Leperdi-patak völgyhíd és a Geresd-alagút északi bejárata. Ma már ezeket a neveket nem használják, csak betűkkel jelölik,  úgyhogy én most leírom a teljes listát északról dél felé haladva:  A Bátaszék-Véménd közti szakasz konkréten a következő objektumokból áll:

- 167-168 km: Bátaszék alagút "A", 1331 méter

- 169 km: Leperdi- patak völgyhíd, 280 méter

- 169 km: Geresd alagút "B", 399 méter

- 170 km: Belső-réti-patak völgyhíd, 313 méter

- 170-171 km: Baranya alagút, "C" 865 méter
- 171 km: Véméndi-patak völgyhíd, 148 méter

- 172 km: Véménd alagút, "D", 418 méter

- 173: Palotabozsoki-vízfolyás völgyhíd, 481 méter.

Belső réti patak völgyhíd és a Baranya-alagút északi vége.

Véménd távolról.

Réti héja köröz a földek felett

A Belső-réti-patak völgyhíd

A Palotabozsoki-patak völgyhíd

Az egykori Leperdpuszta határában egy nagyobbacska hársfát is kiszúrok távolról.

Megbecsült fa. Nem csak lakályos vadlest applikáltak koronájába, hanem mutatós zománctábla is hirdeti, hogy neve is van: Leperdi hárs. Még a centiért is visszamentem az autóhoz miatta, de csak 370 cm-nek adódott a kerülete.

Kilátás a Geresdi-dombság felé. 

A Leperdi-patak völgye  a Bátaszék-alagút déli végével.

A "molyhos tölgy" kihagyhatatlan. 

Látogatottnak tűnik. Ottjártamkor két kedves kismama küzdött meg az emelkedővel, hogy a  hátsó ülésében ücsörgő gyermekükkel feltolják kerékpárjukat ide, kicsit relaxálni itt.