2013. március 16., szombat

Ki Taplósig

"Kéne egy jobb zoom" sorozat 1. (Őzek vágtája)
Barna hó

Kevésbé absztrakt felfogásban

A Taplósi-Holt-Duna. Most akkora víz van benne, mint a legendás 2010-es évben

Telepítés

"Kéne egy jobb zoom" 2. Barázdabillegető 

"Kéne egy jobb zoom" 3. Egerészölyv


2013. március 15., péntek

A Benedek-szurdik tanösvény télen

2011. szeptemberében avatták a szekszárdi szurdikok tanösvényt. Erről annak idején beszámoltam. A mostani  télies időben ismét végigjártam a tanösvényt. A református templom tornya a Bocskai-utcából

Felsővárosi hangulat

A Benedek-szurdik pincéi, a korábbi barlanglakások

A Bocskai és a Borzsák utca közt van Szekszárd egyik legimpozánsabb szurdika, ami a Borzsák utca felől igen meredek. A Bocskai utca felől bejáróját azonban most eltorlaszolja a sok belezuhant ág és fa.  2011-ben jártam benne, ahol a védett karéjos vesepáfrány is tenyészik, de csak néhány tő. Gondoltam ma is felkeresem, de nem tudtam bejutni a szurdikba.

Kilátás a Remete-kápolna felé

Rázoomolva a kápolnára és a Kálváriára

A Borzsák utcában- egy-két tehetős, de vitatható stílusú új villát elhagyva- folytatódik a Benedek-szurdik

A Benedek-szurdik

A tanösvény leglátványosabb része ez a szurdik

  
A tanösvény legmagasabb pontja Cserhát-tető. Szép kilátás van innen

Olyan kevés a hagyományos művelésű régi tőke már, hogy megörökítésre érdemes, ha lát egyet az ember

Élénk madárjárás, a főszereplők a rigók. Ez éppen énekes.

Bagatell, némi antropomorf beütéssel

A Remeténél lévő Kálvárián a tavalyi búcsúra felújították a kereszteket, de eltűntek a szobrok. 

Csak remélni tudom, hogy a Mária, Magdolna és János is visszakerül a Kálváriára. Ezt a reményemet erősen lohasztja, hogy János torzója még mindig ott hever a bokrok alján. Egy 2010-es képen látni, hogy Mária és János szobra már ledőlve,  de Magdolna még ott térdel a kereszt tövén. 

A felújítás igen szépen sikerült. A kereszt tövén most jól kivehető Ádám kivetett csontjai és a legyőzött kígyó. A hívek  adományait várják a stációk felújítására, amiből eddig három készült el. 

A remetei Csurgó-forrás

2013. március 10., vasárnap

Tavaszi virágok a Sötétvölgyben

Néhány perces séta növényei, tapasztalatai  következnek. A Sötétvölgy elején lévő patakparti égerest teljesen letarolták.

Az illatos ibolya tömeges

A bogláros  szellőrózsa is bimbózik már

Akárcsak az odvas keltikék

Kinyílás előtt a som sárga virágai

Illatos hunyorból pompás példányok mindenfelé

Szemerkélő eső

A ligeti csillagvirág is kinyílt már

Fehér ibolya is akad
Bővül a Sötétvölgy turisztikai kínálata. 


2013. március 9., szombat

Góga

Szombathelyi Gergely jelzett a Gemenc gógai rész Dög-rétjénél egy méretes nyarat. Sikerült is megtalálnom egy kerítés mögött. A rét sem sokáig mard meg, mert beültették

A csomoros törzset 685 cm-nek mértem. A fa nincs túl jó állapotban.

Nem sokat javultak az útviszonyok egy hét alatt a Gemencben. Az is jól látszik  hogy a gógai részeken milyen sok a ronda, fiatal telepítés. Ez a rész talán a Gemenc legunalmasabb része, kivéve a Sió part bizonyos részeit és a Keskenyi-fokot.

A Keskenyi-fok felső vége. Ez a fok a mai fellelhetőek közül  az egyik  leghosszabb, bár felső vége nagyon ellaposodik, és be is telepítették erdővel. Ezen gyalogoltam végig, hogy valami érdekes helyre érjek.

A gógai rész legizgalmasabb része a fok mély része, ami kicsit  a Szilágyi-fokra emlékeztet. A fok dísze a 450-es tölgy.

A területen többször jártam már.

Van még agancs a koponyán

Virágzik a tarka sáfrány

A Szedres melletti természetvédelmi területen virágzik a tarka sáfrány. Egy-két tavaszi hérics is akad már

Védett, eszmei éréke 10000 Ft

Kilátás a medinai Paur-kápolna és az épülő NATO-radar irányába

A méhek is aktivizálták magukat

Állománysűrűség. Több száz tő virít a réten. Ilyen sokat az elmúlt két évben nem láttam.

2013. március 4., hétfő

Alsógemencben

Gemenci útviszonyok vasárnap reggel

A sárdagasztás elől egy fok medrébe menekültem. Ez a fok Budzsák felől szép ívesen kanyarodik a Forgó-tó irányába.
Nevét nem tudom, hosszú és jelentős. A régi térképeken sem sikerült egyértelműen beazonosítanom. Az alábbi műholdképen is megfigyelhető azon elfajuló egykori Duna ágak íves sora ami szinte kitölti az egész Alsógemenci-erdőt.
ezek legdélibb ágát jártam végig. A régi térképek alapján a következő derült ki: Mikovinynél a Keselyüsi-(Ásás)-Dunából a budzsáki nagy kanyarnál egy Duna-ág ágazik ki, alighanem ez a fok ennek az elődje, hiszen ennek a foknak is a budzsáki kanyarnál van vége.

A fok partján az ifjú telepítésekben jobbára 400-as hagyásfák. A legnagyobb ez a villámsújtott tölgy volt a maga 490cm-jével.   Az alja már teljesen kirohadt, közel a vég.

A meder ősiségének bizonyítéka, hogy helyenként már méretes nyárfák is megjelentek benne.

Természetesen roskatag öreg füzek is állnak a partján. Ez fiatalabban és épebben listás is lehetett

Tipikus

Állítólag az úttörők voltak ilyen vidámak., de ebbe most nem megyek bele.  

Később a fok partjához rásimul a gemenci kisvasút

Tisztes tölgyek, szilek

A Forgó-tó csendes volt

Európa leghosszabb nyílegyenes sárfolyama,  ez most a  Vonal-út

Már a felsőgemenci részen hazafelé tartva megint rámértem a sínek mellett álló kettős törzsű tölkgyre, ami 2009-ben 495 cm volt. Most sem tudtam még 5m-t mérni, 498cm. Alig nőtt, vagy én lettem szigorúbb. Listás fát tehát ma sem találtam. Meg is fogalmaztam Széchenyi Zsigmond után : A dendrománia: méricskélés és erdőzúgás. De több erdőzúgás. 

Magasan és távol két rétisas és egy holló kísérőjük keringet. 

A Bezerédi-sík

A Bezerédi-sík csak nevében sík. Az egykori vízjárások és tavak nyomai szabdalják fel felszínét. 

Az egykori vízjárások következtében  homokos padok sokasága is tagolja a síkot.

Memento mori! a Bezerédi-síkon

Egy kis belvizes folton számos hattyú Szekszárd határában