Gemenci útviszonyok vasárnap reggel |
A sárdagasztás elől egy fok medrébe menekültem. Ez a fok Budzsák felől szép ívesen kanyarodik a Forgó-tó irányába. Nevét nem tudom, hosszú és jelentős. A régi térképeken sem sikerült egyértelműen beazonosítanom. Az alábbi műholdképen is megfigyelhető azon elfajuló egykori Duna ágak íves sora ami szinte kitölti az egész Alsógemenci-erdőt. ezek legdélibb ágát jártam végig. A régi térképek alapján a következő derült ki: Mikovinynél a Keselyüsi-(Ásás)-Dunából a budzsáki nagy kanyarnál egy Duna-ág ágazik ki, alighanem ez a fok ennek az elődje, hiszen ennek a foknak is a budzsáki kanyarnál van vége. |
A fok partján az ifjú telepítésekben jobbára 400-as hagyásfák. A legnagyobb ez a villámsújtott tölgy volt a maga 490cm-jével. Az alja már teljesen kirohadt, közel a vég. |
A meder ősiségének bizonyítéka, hogy helyenként már méretes nyárfák is megjelentek benne. |
Természetesen roskatag öreg füzek is állnak a partján. Ez fiatalabban és épebben listás is lehetett |
Tipikus |
Állítólag az úttörők voltak ilyen vidámak., de ebbe most nem megyek bele. |
Később a fok partjához rásimul a gemenci kisvasút |
Tisztes tölgyek, szilek |
A Forgó-tó csendes volt |
Európa leghosszabb nyílegyenes sárfolyama, ez most a Vonal-út |
Magasan és távol két rétisas és egy holló kísérőjük keringet. |
A Bezerédi-sík |
A Bezerédi-sík csak nevében sík. Az egykori vízjárások és tavak nyomai szabdalják fel felszínét. |
Az egykori vízjárások következtében homokos padok sokasága is tagolja a síkot. |
Memento mori! a Bezerédi-síkon |
Egy kis belvizes folton számos hattyú Szekszárd határában |