2017. december 27., szerda

Túra a Predigtstuhlra, az Ősök emlékére


2009 karácsonya után apámmal, nagybátyámmal és unkabátyámmal indultunk el az első "Ősök túrára", amelyből az idők során hagyomány lett az alábbiak szerint:
2009. december 28.: Emléktúra a volt nádasdi bányászok tiszteletére
2010.december 28: Kőkeresztek Nádasd körül
2011. december 28: Kisújbányai túra
2012.december 27: Réka-völgy és a Legény sír
2013. december 27.: Ófalu környékén
2014.december 27: Magyaregregy környékén
2015.december 28: Feked környéki túra
2016-ban a túra elmaradt. Ma viszont unokabátyámmal ismét elindultunk, már csak ketten, mert ennyien maradtunk. A hagyomány tehát nem tört meg. Az idén a Predigtstuhl 586m magas sziklás csúcsát néztem ki, mert talán valami szakrális szerepe is lehetett a mecseki svábok történetében. A hegyet ma Szószéknak írják a térképek. A hegy Kisújbánya-Neuglasshütte felett van.
Nagy dilemmám, hogy mit mutassak be itt, és mit a másik blogomban, ahova szintén szánok egy bejegyzést.
Óbányán - Altglasshüttében divat lett a fachwerk.
Nagyszerű keresztek vannak errefelé.
Sokadik utunk az Óbányai-völgyben.
Mindig szép.

Hatalmas dió, úgy emlékeztem, rajta van a listán, de tévedtem. Mellette gimnáziumunk egykori legendás tanárának Pataki Józsefnek emléke. 
Tipikus.


Gyökerek.

Az  egykori medvesi gyökeres óriás kistestvére.

Készül a fénykép.

Kihagyhatatlan.
A Ferde-vízesés is kihagyhatatlan.
Most látni azokat a lépcsőket is,amiket más évszakokban a bokrok rejtenek.

A Péczely-kereszt.
Hóval fogad Kisújbánya. A napokban 15 cm hó ment  el a Mecsekben, mindhol nagy volt a sár, különösen az erdei utakon, ahol fákat is szállítanak.
A régről ismert gesztenye.
Kisújbányán számunkra teljesen új volt a "járgány". Nemrégiben felújítottak itt egy 1930-as évekből való cséplőgépet, amit az itteniek tehénnel hajtottak.

Kisújbánya szerencsére újra skanzenszerűen szép, karbantartott.

Szép részlete.

A templomi kereszt.
Szent Vendel szobra a templom előtt.
A megkapóan egyszerű templombelső.
A Zengő a kisújbányai temető felé haladva.
Régen itt lehettek a kisújbányaiknak a földjeik. Ma vadászmezők.
Temetői részlet.
Szépen felújított kereszt a temetőben.
A Márévári-völgy a cigány-hegyi kilátóból.
A Nyugati-Mecsek a kilátóból.
A Predigtstuhl (Szószék) sziklája szerény méretével nagy csalódás volt nekem, pedig sok sarat és dzsuvát kellett végigszenvedni miatta.
Napfürdöző motoros. Én személy szerint nagyon nem szívlelem őket. Őket szemmel láthatóan nem zavarta az iszonyatos sár. . Minket annál inkább, úgyhogy hazafelé ugyanazon az úton mentünk, mint amin jöttünk.
Mifelénk már kinyíltak a hunyorok. Itt épphogy bimbóznak.
Így  a másik oldalról is megnézhettük a Ferde-vízesést.
Óbányán megnéztük a fiatal Tóth Attila Skócia Szent Margitot ábrázoló szobrát, amit unokabátyám a legszebb köztéri szobornak tart. Valóban megkapó szépségű, mély szimbolikájú és rendkívül míves alkotás. Ha megnézzük a napjainkban divatossá vált köztéri stílust, akkor a kontraszt még nagyobb. Például itt egy, meg itt, meg itt.

2017. december 17., vasárnap

Hunyoros karácsonyi készülődés

Évekkel ezelőtt már javasoltam, hogy szakítsunk a régi berögzült havas karácsonyi beidegződéssel, és küldjünk hunyoros karácsonyi üdvözleteket! Tavaly is december 2-án már tudtam bimbózó hunyort fényképezni, igaz utána februárig nem nagyon nyíltak ki. Az idén is kiugrottam hunyorokat fényképezni a Sötét-völgybe.

Ma már annak is örülök, ha egy cinkét sikerül lefényképeznem.

Vannak már teljesen kinyílt példányok is.

Egy hitvány akácoson (milyen más is lehetne egy akácos?) keresztül rálátni e dombokra.

Most lenne ideje a kreatív névadásnak, de semmi jó nem jut az eszembe.

Mintha a Gemencben lennék.

Mennyivel szerencsésebb lefényképezni őket, mint elütni.

Tegnap még sütött a Nap, legalábbis amíg le nem nyugodott.

2017. december 11., hétfő

Reggeli semmiségek

Reggel a Gemenci-erdőben

Befagyott és csendes a Borrév-tó.

Néhány csepp jég.

Kárókatona röpte a Sió felett.

Parti jég a Sión.

2017. december 4., hétfő

Novemberi semmiségek a környékről

Nem túl érdekes, elmaradozott képek következnek. Ősz az Almási-völgyben, november közepén.

Egy kis löszös szurdikba bárhol beleakadhat az ember mifelénk.

Véletlenül volt nálam centi, lemértem és elcsodálkoztam, eléri a 4m-et az Almási-völgy  szelíd gesztenyéje.

Az Almási-völgy felső vége

Nagy a nyüzsgés a Sároson.

Röpködnek.

November közepe a Gurovicai-erdőben.

Seprencés mező. Sok az alkonyi kép a sorozatban. Mire kiér az ember az erdőbe, már alkonyodik.

A G78-as (volt keselyűsi) tölgy.

A Holt-Sió.

Csuszka

Közép fakopáncs.

Alkony a Hátfői-kobolyán 1.

Alkony a Hátfői-kobolyán 2.