Gazolás Villányban

A Villányi-hegység nem csak a borászok által kedvelt. Egy-két csodás és néhány csalódásokkal teli utam volt már ebben a kis hegységben. A Mecsek helyett inkább ezt választottam, gondoltam ez intimebb lesz. Magyarul senkivel nem találkoztam, leszámítva a szőlők közt egy permetezőgéppel "üldöző" traktorost és egy kegyhely kisszámú hívőjét. 
Érdemes megjegyezni, hogy a siklósi vár külső falgyűrűjén néhány évvel ezelőtt a tornyoknak még megvolt a sisakja, bár rossz állapotban. Felújítás helyett lebontás lett a sorsuk. 

Több mint 10 éve egyszer május elején felmentem egy itteni sziklagyepre és elképedtem az itt tapasztalt kosborgazdagságon. Akkor május eleje volt, most május közepén mentem (a bejegyzés később kerül fel) , gondoltam az idén minden késik kissé. Keselyűsben csak most robbant be a szezon.

Az első felismerésem, hogy nagyon elkéstem. A majom- és vitézkosborok már mind rég elnyíltak. A magyar szegfű pedig már virít, pedig az nálunk csak június elején indít. 

Most itt az ibolyás gérbicsnek van szezonja, ami nálunk júniusi. 

Csodás tarka nőszirmok. 

Az árvalányhaj is már beindult. 

Varjúháj. 

Sziklák varjúhájjal. 

Sziklák tarka nőszirommal. 

Árvalányhajas. 

Kilátás Máriagyűd felé. 

Háttérben a Tenkes.

Piros gólyaorr. 

Legyezőfű. 

Ahogy a sziklagyepen felfelé haladtam egyre több lett a nagy ezerjófű. 

Fák közt elbújva. 

Legyezőfűvek ezrei. 

Lenyűgöző volt ez a gyep. A bükki sziklagyepek óta nem láttam ilyen szépet. 

A mi kis dombságunkban egy ilyen tő már ritkaságszámba megy. Itt meg az erdő felé tartva egyre több lett. 

Utolsó pillantás Siklósra és a gyepre. 

A szőlők közt permetező traktor elől menekülve érem el a Csukma-hegyi keresztet. Nincs szép környezetben,  de a keresztet gondozzák. 

Az erdőbe befordulva nyílásra kész ibolyás gérbics fogad. 

Az erdő sztárjai. 

Kezdetben elképesztő mennyiség volt ebből a védett növényből. Aztán ahogy a turistaút északabbra, sűrűbb erdőkbe fordult, egy csapásra eltűntek. 

Arra gondoltam, Máriagyűdre leereszkedve a sziklagyepek ismét el fognak kápráztatni. 

Nem így lett. Csak ez a vajvirág lett megörökítésre érdemes ezen a gyepen. Ráadásul évekkel ezelőtt egy téli napon innen még csodás kilátás volt. Mára már ez is megkopott. 

Akkoriban még mindketten könnyen megküzdöttünk a helyenként nagyon meredek domboldallal.  Most hatalmasat estem lefelé ereszkedve. 

Érkezés a szakrális együtteshez. 

Hétköznap délután kevés a hívő, a turista a kegyhelyen, de a templom nyitva. 

A szőlők közt indulok vissza az autómhoz. Érintem a Csukma-dűlőn a Szentkutat, ami a máriagyüdi szakrális kistájnak ma már kissé félreeső része.  

Egykori istálló romja. 

Tipikus régies pince. 

Hazafelé még beugrom a villányi szőlők közé. Kilátás a Beremendi-rög felé, amit a cementgyár már félig lebányászott. 

A villányi szőlők is szépek.