Vidéken

Szekszárdi elzárkózó magányunkból (karantén) időnként elszólít vidékre a kötelesség, pl. a temetők, egy kis fűnyírás, ilyesmi. Menet-jövet, szán az ember pár percet a környékre.  A kisdombsági hangulat után jól esik egy alföldi homokbuckázás is Tengelic környékén.  

Néha kevés a harmincszoros zoom is.

Az őzekhez most is kevés, de a táj legalább szép.

Epergyöngyikék. Néhány éve ilyenkor már kosborok is virítottak itt, de most késésben van a természet.

Szép homokbuckás rétek vannak errefelé.

Tipikus.

Tisztes távolból egy pillantást vetünk egy vízimadaras kis nádasra.  

A kutyatej pusztai változata.

A nap vége.

Egy ugrás Mecseknádasdra. Apám nyughelyétől 5 percre igaz mecseki hangulatba toppanhat az ember.

Néhány perc "hegyfürdőzés" egy igazi mecseki szurdokban. 

Még kis gimnazista koromban fedeztem fel magamnak ezeket a helyeket, és ma talán már még nagyobb csodálattal töltenek el. 

Tipikus.

Kora tavaszi erdő.