 |
| Imotski első ránézésre csak egy átlagos horvát városka a hegyek közt, Split-Dalmácia megyében. |
 |
| A focipályában sem az a különleges, hogy a városka csaknem teljes, mintegy 4500 fős lakossága elfér a lelátóin, ilyen példát mi is tudunk, sőt még különbet is! Az viszont már szokatlan, hogy a lelátók felett egy középkori vár van, Topona vára. Az igazi különlegessége viszont az, hogy ahol nincs lelátó, ott meredek sziklafalak vannak, körbe-körbe. A stadion ugyanis egy hatalmas töbör aljára épült. A kép hátterében egy még hatalmasabb töbör képe is felsejlik. |
 |
| Toponar várának különlegessége ez a régi, talán még 10. századi kis kápolna. A vár melletti dombról a másik irányba fordulva azonban még különlegesebb látnivalóra látni, a Kék-tóra. |
 |
| A vár melletti nagyobb töbör a Kék-tónak ad helyet. A tó a töbör peremétől mintegy 220-250m-rel mélyebben fekszik. Vízmélysége az évszakoktól és az időjárástól függően változik. A tóhoz igen meredek utat is építettek, és régebben még fürödtek is benne. Hossza kb. 900m. |
 |
| Hóolvadás után a vízmélység kb. 90m szokott lenni, (a maximum eddig 114m volt) aztán az őszi esőkig folyamatosan csökken, gyakran teljesen ki is szárad. Most Horvátországban is sokkal csapadékosabb volt a tavasz és a nyár, olyan 40-50m lehet a vízmélység. |
 |
| A távolban a Biokovo-hegység legmagasabb csúcsa, a Szent György-hegy is feltűnik. (1762 m) |
 |
| A Kék-tónál is különlegesebb a Vörös-tó, ami kb. 1-1,2 km-re van a Kék-tó szomszédságában. Ez víznyelő tónak mondják, és aktív kapcsolatban van a Dinári-hegylánc földalatti vízkészletével. A világ egyik legnagyobb víznyelőjeként tartják számon, és korát 2 millió évesre tartják. |
 |
| A tó körüli helyenként teljesen függőleges sziklafalak 250m-es magasságúak, a tó mélysége pedig eléggé stabilan 287m körül ingadozik. Elipszis alakú, nagytengelye kb.200m , kistengelye 150m, azaz kisebb a Kék-tónál. Ez azt jelenti, hogy a legmélyebb pontja az Adria szintje alatt van. Európa legmélyebb karszttava. |
 |
| 1998-ban a vízfelszín alatt 15m-es mélységben vízalatti barlangrendszer bejáratát találták meg, amelynek több kilométeres járatrendszere helyenként levegős is. Egy vízalatti robottal is átkutatták a tavat. Ez 170m-es mélységben erős oldalirányú bejövő áramlást észlelt. A tóban egy endemikus halfaj is él, ami nagy ritkán feltűnik a környék más karsztforrásaiban is. |
