2019. május 25., szombat

Tölgyekről és nemzeti parkokról

A nap képe valahol a Gyűrűsaljból. Két figyelőjele is van a vadkanevészetnek: én és egy fekete gólya.
Két okból gondoltam ma egy hosszabb utat tenni a Hosszú-ág és a Pörbölyi-erdő
környékére. Egyrészt hitelesíteni ezt a szép fehér nyarat, másrészt megnézni, hogy miként
van a Gemenc legnagyobb tölgye, a szuláki (cimer-foki). A  nyár mérésből most sem
lett semmi. Jön fel a Duna. Most még csak 510 körül van, de egy-két nap múlva 700 fölé várják.

A Duna a Kádár-szigetnél. 1.

A Duna a Kádár-szigetnél 2.

Az Felső-Címer fok már megtelt.

Egy dendromán ember lelkét időnként átjárja az a vágy, hogy egy ilyen fát lásson. Lenyűgöző fa, már 650-es kerület körül jár. 

Jól van, persze ilyen matuzsálemnél egy kis száradás akad már, sok letört ág hever már a lábánál, de még mindkét fele életerősen tör a magasba.

Az északi oldala csupa moha. Odvasodik is, alattomosan.

Aztán betekertem az erdőbe, Gyűrűsalj felé az Alsó-Címer-fokot is érintettem.
 
Új fát nem találtam, de két vaddisznó táplálkozására felfigyeltem.


Mint beharangozó képemnél már említettem, egy pillanatra a háttérben egy fekete gólya is feltűnt.

Meg malacok is előkerültek.

Egy  etetőhelyen  egy egész család falatozgatott.

Az út hangulatához ez is hozzátartozik. Sár és ültetvény. Elgondolkodtam azon, hogy a múltkor egy bükki egy hektáros tarvágás hogy végigvonult az egész magyar sajtón. Mintha a nemzeti parkokban ez nem lenne természetes, nálunk. Tarvágás és ültetvény. Mintha nem lenne egy csomó olyan szó, ami nálunk nem ugyanazt jelenti, mint "másutt", "odaát". Ilyen szó például a "nemzeti park". Nálunk ebbe a szóba bőven belefér a tarvágás+ültetvény. Mi (és pl. egy rakás rétisas meg fekete gólya) együtt tudunk ezzel élni. De azért kíváncsi voltam, hogy például "odaát" Ausztriában is belefér-e abba a szóba, hogy "nemzeti park" egy kis intenzív erdőgazdálkodás.

Felkerestem a www.globalforestwatch.org oldalt. Ez az oldal mintegy félmilliárd műholdkép alapján figyeli, hogy hol, miként változnak az erdők. Ezen a térképen élénk színekkel jelölik azt, hogy a Gemencben 2000 óta mely területeken volt intenzív erdőgazdálkodás. Jól látszik, hogy az elmúlt 18-19 évben a Gemencben alig van olyan nagyobb terület, amit megkímélődött. Az is kivehető, hogy a Veránka-sziget déli része és a Kádár-sziget tényleg erdőrezervátum.
Ausztriának is van egy hasonló adottságú nemzeti parkja, a Donau-Auen, egy 93 km2-es ártéri erdő a Duna északi partján, Bécstől a szlovák határig.
Ez így néz ki a www.globalforestwatch.org oldalán. Tényleg kicsit mást jelent "odaát" a "nemzeti park" kifejezés, mint nálunk. A déli oldal nincs védettség alatt, de a védett északin tényleg alig van erdőgazdálkodási nyom.

A nemzeti parknak ma nem lett túl jó napja nálam,  ugyanis végigjártam a  Nyéki-Holt-Duna tanösvényt is. Az ez mellett álló régi nagy fűz megroppanása természetes.

A tanösvény "turisztikai attrakcióinak" az megroppanása már kevésbé az. A "madárfigyelő torony" az elmúlt években annyira ingatag lett, hogy le kellett zárni. Amúgy se nagyon érdemes felmenni a "toronyba." Teljesen benőtte az erdő, semmit sem látni. A padok, az asztalok hasonlóan ramaty állapotban, a tanösvény útvonalát lassan benövi a gaz, kidőlt fák hevernek rajta keresztül- kasul. A gemenci turisztikai fejlesztésekben a Gemenc Zrt. vitathatatlanul jobban áll, mint a nemzeti park, igaz erre a forrásai is megvannak.

Pedig a Nyéki-Holt-Duna szép.

Nagy kócsagok a partján.

Tündérfátyol, vízililiom a vizén.

Május végi erdő.

Ennek a cincérnek a képével búcsúzom.Szél Győző meghatározása szerint takácscincér.