2015. január 8., csütörtök

Farkas Sándor felhívása a Tolna megyei szitakötő-adatbázissal kapcsolatban


Kedves Természetjáró, Természetfotós, Biológus!

A segítségeddel szeretnék összeállítani egy térképes adatbázist Tolna megye és a közvetlen határos régió (térkép alább) szitakötő előfordulásairól, illetve e régióban szeretnék jövőre elindítani egy önkéntességen alapuló, célirányos szitakötő kutatást.

• Szitakötőket – bizonyos gyakorlat és elméleti tudás megszerzése után – viszonylag jól lehet fotóról is azonosítani. Felteszem olykor Te is lefotózol egy-két szitakötőt, ahol a dátum és idő – a legbiztosabban és legpontosabban a raw kép exif-je alapján – egyértelmű és talán a helyszínre is elég pontosan emlékszel (nem kell méterre pontosan tudni). A képen látható szitakötő faji azonosítását én végezném,ezzel senkit nem terhelnék, aki nem érdeklődik ilyen mélységben a téma iránt. (Aki igen, annak örömmel tartok „oktatást”.) Ilyen módon számos már meglévő, egyelőre „elfekvő” adat gyűjthető össze. Értelemszerűen örömmel veszem a konkrét és biztos megfigyelési adatokat is. Egy adat is adat. Az alap adatbázis feltöltése már folyik, a reményeim szerint a télen sikerül mindenki adatát rögzítenem.
• A szitakötők (imágók) megjelenésétől (egyes fajok már áprilisban, sőt korábban repülnek) pedig
mindenkit bátorítok, hogy – ha már egyszer úgyis kirándul, a természetben van, természetfotózással tölti az idejét – egy kicsit célzottabban nézze és fotózza a lencse elé kerülő szitakötőket. A teljesítményre vonatkozóan semmi konkrét elvárás nincs. Annak függvényében, hogy az alap adatbázis milyen kutatottsági lefedettséget rajzol majd meg, illetve a térségről megjelent szitakötős tanulmányok mit mutatnak, a szezon kezdete előtt és olykor év közben is szeretném majd ráirányítani a figyelmet a kutatási régió egyes részterületeire, fehér foltjaira. Exuviumok (levedlett lárvabőrök) gyűjtése és ennek dokumentálása szintén szerepel a terveim között, de ebben nekem sincs nagy tapasztalatom. Majd meglátjuk, mennyire hatékony ez a módszer. A kutatómunka tudományos(abb) része év közben is rám hárulna, tehát fotók alapján a fajok azonosítását továbbra is vállalom. Fontos megjegyzés: nem csak profi természetfotósok kapcsolódhatnak az adatgyűjtéshez. Helyismerettel, megfigyelésekkel, sőt akár exuvium gyűjtéssel azok is nagyon sokat segíthetnek,akik nem fotóznak egyáltalán. (Imágók befogását nem tervezem, ez természetvédelmi szempontból sem támogatandó, különösen alapos szakmai ismeretek hiányában.)

Célok, tervek

Az adatgyűjtés önmagában eredményez egy tudományos és természetvédelmi célokra is felhasználható adatbázist. E mellett mindenképpen cél, hogy az eredmény valahol, valahogy nyomtatásban is megjelenjen. Oly módon természetesen, hogy jól kapcsolódjon más hasonló munkákhoz. Itt érdemes kiemelni az UTM2,5×2,5 km-es rácsháló szerinti ábrázolást.
Mindenképpen hozománya lesz az e munkával összefüggő terepi kutatásoknak az, hogy felkeresünk,felmérünk, egyáltalán megismerünk vizes élőhelyeket. Az adatokkal, információkkal hozzájárulhatunk a természetvédelem munkájához. (Az bizonyosra vehető, hogy nem csak szitakötők lesznek az egyes területeken, másra is érdemes lesz odafigyelni.)
Nem titkolt célom, hogy szerveződjön egy helyi „szitakötős baráti kör”-féle. Az adatgyűjtést, a szitakötőkkel összefüggő kutatásokat nem szeretném 2016. december 31-gyel teljesen lezárni. Remélem elindul egyhosszú távú, továbbra is önkéntességen, örömteli kirándulásokon, fotózásokon alapuló munka.


Az elsődleges cél Tolna megye szitakötőinek feltárása, de az érintett 10×10-es UTM lefedettség megyén kívüli részeiről is jöhetnek adatok. A kutatási területnek az ÉK-i részen lévő, láthatóan szubjektív kiterjesztése „praktikus” okból történt. Dunaújvárost és környékét azért vettem hozzá a területhez, mert innen már most is számos adat származik, és e környék kutatása oldható meg számomra a legkönnyebben (lévén a lakóhelyem). Ezzel együtt én is Tolnára szeretnék majd elsősorban koncentrálni.
Aktuális feladatok Első és főként rám háruló feladat azok megkeresése, akik szeretnének és tudnak az adatgyűjtéshez, illetve az alap adatbázis feltöltéséhez kapcsolódni. Ezért kaptad Te is ezt a levelet. Elképzelhető, hogy ismeretségi körödben vannak akikre nem gondolok, elkerülik esetleg a figyelmemet, ezért kérem írd meg, szerinted kit,kiket lehetne még bevonni! Ismét hangsúlyozom: egy adat is adat.
A következő lépés a már meglévő megfigyelési adatok, illetve a fotók alapján azonosítható fajok adatainak bevitele. (Az adatbázis már tartalmaz 22 fajhoz tartozó több mint 40 rekordot.)
A háttértáblázat feltöltéséhez a következő információk szükségesek: 1. – adatközlő (fotós) neve; 2. – a helyszín minél pontosabb megadása (lehetőleg EOV koordináta, de lehet más is, a konvertálást megoldom; lehet Google térkép részlete is, ahol pontosan jelölt a hely); 3. – a megfigyelés dátuma. Más információ híján a fényképfelvételen lévő állat adata kerül a mennyiségi adathoz (pl. 1 hím). Ezen felül lehetőség van még a táblázatban a településhatár (pontos közigazgatási határ; ha kell ezt meg tudom nézni utólag én is), és egyéb információk – pl. dűlőnév, patak, tó neve, illetve az élőhelyre vonatkozó további információk (pl. szaporodóhely) – megadására is. Rögzítésre kerül még az UTM kód, ami a koordináta alapján utólag hozzárendelhető.
Kérem tehát, hogy ezek alapján küldjétek el szitakötős fényképeiteket (jpg-ben), de azt is kérem, hogy egyszerre csak max. 5 képet és azok mérete ne legyen túl nagy (1200 pixeles hosszabbik oldal elég lehet).
Amennyiben az azonosításhoz jobb minőségű vagy/és más szögből készült képre lenne szükség, ezt jelezni fogom. 
A közreműködést, segítséget előre is köszönöm!   

Farkas Sándor / florisztika@freemail.hu