2015. január 15., csütörtök

A mecseki nőszőfűről

A mecseki nőszőfű. Lukács Róbert felvétele

A Keleti-Mecsekkel kapcsolatban említettem, hogy a világon egyedül itt él a mecseki nőszőfű. (Epipactis mecsekensis). Ezt a most karácsonyra kapott könyvemből, a Magyarország orchideáinak atlaszából  tudom. Ez indított el egy kis nyomozásra, amit most leírok. Ezek nem nagy jelentőségű ollózások, nem a  világ okulására írom, hanem azért, mert ha nem írom le, akkor el fogom felejteni.
Elöljáróban csak annyit, hogy a témában teljesen tájékozatlan vagyok, és a virágokhoz kb. annyi érzékem van, hogy hajlamos vagyok összekeverni a pipacsot a tulipánnal. Saját képeim itt vannak.
Saját kép

1. A probléma felvetése

Ha ez a növény tényleg csak itt él és legfeljebb csak százas nagyságrendű egyedszámban, akkor bennem két kérdés merül fel:
a) Miért lehet ilyen keveset hallani róla?
b) A fokozottan védett zárvatermők 77-es listáján miért nem szerepel, miért alacsonyabb (50.000 Ft-os) besorolású?

2. A felfedezése

a) Mint a Flora Pannonica 2003. évi számából megtudhatjuk, Molnár V. Attila hazánk jeles orchidea-szakértője, a "Magyarország orchideáinak atlasza" szerkesztője, 1995-ben hívta fel a figyelmét a neves osztrák nőszőfű-kutatónak (és sakkozónak), Karl Robatschnak (1929-2000) a Réka-völgyre, mint jeles nőszőfű termő helyre. Az osztrák szakértő itt írta le az epipactis mecsekensis MOLNAR & ROBATSCH-t, mint új fajt.  Molnár V. Attila nem ittasodott meg nevének ilyen piedesztára emelésétől és az idézett cikkben, fotó alapján inkább elbai nőszőfű változatának (E. albensis) vélte a Robatsch által felfedezett új fajt.
b) Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a epipactis (nőszőfű) fajok nagymértékben hajlamosak a polimorfizmusra. Evolúciójuk még napjainkban és gőzerővel zajlik, és a mintegy 70 fajuk mellett változatok és kisfajok sokasága jellemzi a növénynemzettséget. Szakértők esnek egymásnak. Robatsch is 21 új fajt írt le, ebből ma már csak  tízet tekint ténylegesen új fajnak a tudomány. A mecseki nőszőfüvet általában nem. (De a Robatsch által leírt bugacit igen, és a szintén itthon leírt tallós-nőszőfüvet is.)

3. Besorolása

a) Ma a mecseki nőszőfüvet általában E.nordeniorumnak, azaz Norden-nőszőfű változatának tartják. Így említi a The Plant List  vagy a wikipedia, de sok más honlap is. (A Norden-nőszőfűt is Robatsch írta le Stájerországban 1991-ben.  Eddig ezen kívül Szlovéniában, Szlavóniában és a Dunántúlon, illetve a Börzsönyben találtak rá.)
b) Elbai nőszőfűnek is tartják, pl. J.Claessens, és J. Kleynen , az "Európai orchideák" honlap írói.
c) Ugyanakkor vannak akik, továbbra is különálló fajnak tartják. Itt van például a bajor orchideások honlapja, ahol a Norden-nőszőfűvel párba állítva tekintik át a két faj közti különbségeket. Molnár V. Attila említett könyve is mintha inkább különálló fajként írná le, vagy legalábbis semmi nem utal arra, hogy Molnár még fenntartaná korábbi álláspontját.

4. Termőhelyek

a) Molnár V. Attila atlasza szerint csak a Keleti-Mecsekben terem, itt három flóratérképezési négyzetben találtak rá. Ezek mind a Réka-völgy közelében vannak.
b) Nagy Gábor  ugyanakkor 11 évi mecseki kutatásait közreadva, három egymástól igen távoli helyről írja le. A Nyugati-Mecsekben Abaliget mellől, a Közép-Mecsekből a Koszonya-tetőről, a Keleti-Mecsekben a Réka-völgyből. 
c) Kovács Dániel és Wirth Tamás ugyancsak a fenti három helyről hozza, 2009-ben Molnár V. Attila lapjában.  Érdekes, hogy ezeket az adatokat Molnár V. Attila nem vette át atlaszába. 

5. Tanulságok, záró gondolatok

a) Genetikai vizsgálattal lehetne egyértelműen eldönteni, hogy önálló faj-e a mecseki nőszőfű. Ilyen vizsgálat az atlasz utalásai szerint még nem folyt.
b) És akkor mi van, ha kiderül, hogy nem önálló faj? Vagy az, hogy önálló?  Lényegileg semmi. 
c) Azt tapasztalom, hogy az orchideázás, a madarászás, sőt - ne adj' isten- a fázás, egyes embereket arra hajlamosítanak, hogy azok "bekattanjanak" és teljesen irracionális  dolgokat műveljenek. Világos, hogy ezek a szerény növények csak az ürügyet szolgáltatják, hogy az ember Kint legyen.   Ennyi.