| Ez a kép - ha jól emlékszem- 2004 februárjában készült, kutyasétáltatás közben, a Szilfás-dűlőnek nevezett részen, Szekszárd határában, a Tesco mögött, a Cinka patak töltéséről. Két képet készítettem a belvizes foltokról gyors egymásutánjában, és a második képbe belerepült egy rigó. Ez a véletlen momentum szerintem nagyon feldobja a képet. 2005 húsvétján hőgyészi művelődési központól felkérést kaptam valamiféle kiállítás és előadás tartására, -ami nem emlékszem már, hogy miként - , de abba torkollott, hogy Bach passióiról beszéltem. Ez volt életem első, és minden bizonnyal utolsó zenei előadása. Úgy emlékszem, a szépszámú közönségnek eléggé tetszett a nem kifejezetten népszerű téma. Az előadáshoz kapcsolódóan, a könyvtár előtti kis folyosószakaszon néhány képemből kis kiállítás nyílt. Olyan képekből válogattam, amik szerintem hangulatilag illettek Bach passióihoz. Persze főként keresztek és kálváriák voltak, de valahogy ez a kép is odakívánkozott a végére. Aztán a kép hazakerült, a szuterénban hányódott, gyűrődött, kopott. A minap a kórházban rendezett kiállításomhoz fekete kartonokat kerestem, ekkor akadtam rá a képre. Mivel sérült volt, ezért elhatároztam, hogy az eredeti képet még egyszer kinyomtatom, de a kép eredetijét nem találtam sehol, csak a párját, amin nincs rajta a rigó. A kép nagyon megtetszett, kicsit kisimítgattam, és elvittem a kiállításra. Az a megtiszteltetés ért, hogy a kiállítást dr. Kalotás Zsolt nyitotta meg, aki ugye nem szűkölködik professzionális természetfotók látványában, részint mert ontja az ilyeneket, meg azért is, mert számos nagy tekintélyű természetfotós pályázat zsűrijében is bent van. Így természetfotós "remekléseim" nem is hozták lázba őt, ezt a képet leszámítva. Neki jobban tetszettek a keresztekről és kálváriákról készített felvételeim. Mindenesetre büszke lettem arra, hogy egy ilyen neves fotóművész elismeréssel szól egy természetfotómról, úgyhogy a képet ma beszkenneltem, és kitettem ide. |
