Újra Bogyiszlón

Ma munka után ismét kilátogattunk a bogyiszlói "orchideás erdőbe", és bejártuk az erdő kb. 2/3 -át. Nyilván a legérdekesebb részek az utolsó harmadban voltak, mert a "talajt több százezrével borító legnagyobb egyedszámú orchideafaj" nyomára nem akadtunk. Egyetlen új kosborfélét találtunk, ennek egyedszámát maximum egy-két százra becsültem, és meglehetősen ritkásan borított a talajt. Ezt a kosborfélét én vitéz kosbornak néztem, de fontos megjegyezni, hogy nem vagyok gyakorlott botanikus. Kellemes meglepetésként viszont a csenevész kis erdő előterében egy igazi fekete nyár matuzsálemre akadtam. A fának már csak egy-két kizöldülő ága van, lábainál pedig hatalmas bozótos-csalános "dzsuva". Kishitűségemre jellemző, hogy centit nem vittem magammal. Majd pünkösdkor ismét kinézek ide, a maradék hátsó harmadra is, hátha addigra előbújik a "több százezer" vitéz kosbor. Akkor majd viszem a centit is.

Az eredő

Egy erdei tavacska

Vitéz kosborok

Az vitéz kosbor közelről

A nyárfa szösze, mint puha vatta borította a talajt

Az öreg nyár

A nyár közelebbről

Szemmel láthatóan ez a nyúl is inkább a szaglására hagyatkozott a veszély érzékelésében.