Prágai zöld: 5. Csámborgások a városban

 

Még néhány kert, park és fa következik, persze a háttérben általában lesz valami templom. 

A város korai történetében kiemelkedő jelentőségű Vysehrad ma egy 17.századi erődfalakkal határolt hatalmas közpark. 

Nem csak a neve emlékeztet a mi Visegrádunkra. 

A vár egyik fő kapuja a Tégla-kapu.
A középkor derekán Vysehrad veszített jelentőségéből, hogy aztán a 30 éves háború tanulságait leszűrve egy hatalmas katonai komplexumot építve, szinte minden középkori emléket ledózerolják. (Persze akkor még nem voltak dózerek. ) Ekkor épültek a hatalmas erődfalak, és a terület kikerült a város hatásköréből is.  Csak 1883-ban, katonai jellegének felszámolása után  tért vissza Prágához.

Ma kedvelt közpark és cseh nemzeti zarándokhely. 

A cseh nemzeti újjáépítés a 19. század végén ismét felhúzta a Szt. Péter és Pál templomot...

... és a régi katonai temető helyén egy nemzeti panteont hozott létre. 

Az oszlopcsarnok leghíresebb sírja Dvořáké...

... de mind a mai napig temetkeznek ide hírességek. 

Azért  kiterjedése nem mérhető a Fiumei úti sírkertünkhöz.  

A temetőnek szemmelláthatóan azért barokk emlékei is maradtak.

A 19. század végi cseh nemzeti ébredés hozta létra ezt a  parkot, benne szláv hősök szobraival.   

Persze ha nem volt elég hős, akkor kitaláltak ilyeneket, mint pl. a képen látható Zábojt és Slavojt, akiket a neves pánszlávista filológus, Vacláv Hanka hamisított, még a 19. század elején. Az általa gyártott "kora középkori" iratok szerint Záboj és Slavoj sikeresen védte meg Nagy Károly Frank Birodalma ellenében a Csehmorva Birodalmat.  Milyen érdekes, hogy éppen Tomas Masaryk, a  Csehszlovák állam létrehozójának volt döntő szerepe abban  hogy ez a hamis nemzeti mítosz megdőlhetett. Masaryk tudományos folyóiratában  támogatólag lehozta Jan Gebauer filológus és Jaroslav Goll történész tanulmányát, ami a Hanka által állítólag magtalált kéziratok hamisítvány jellegét bizonyította. Ez akkor (1886) bátor tett volt, mert ezek a szláv hősök akkoriban - és még jó pár évtizedig- példátlanul népszerűek voltak, és neves cseh történészek álltak ki hitelességük mellett, Csehország ma is tele van szobraikkal. Elindult egy évtizedes, politikai hangoktól sem mentes vita, ami még mindig nem csengett le teljesen, annak ellenére, hogy az 1970-es években már korszerű fizikai módszerek  is kimutatták a hamisítást. Ez az érvek ellenében való érzelmi "tudománykodás" nálunk sem ismeretlen azért, gondoljunk például egyes  hazai pilis-  vagy koronakutatókra.  

A Vysehradról rálátni a Moldvára is. Ezen a részen a vizibiciklinél komolyabb sportok a népszerűek. 

A Moldova kisebb homokkő sziklák közt éri el a várost. 

A másik irányba azért szebb a kilátás. 

Mint már tapasztalhattuk, Prágában sok  helyütt magas kerítésfalak rejtik a régi kerteket. 

A legrégibb kert még I. Ferdinánd idejéből való, ennek végében áll az egyik legszebb cseh reneszánsz épület, amely Ferdinánd feleségének nevét viseli, és ma Anna királynő nyári palotájaként emlegetik.

A Királyi kert sokáig emiatt az épület miatt nem volt látogatható. Ez az Elnöki ház, amelyet Beneš idején, 1937-38-ban alakítottak ki  az egykori narancsházból. Václáv Hável már nem sokat használta, végül nemrégiben Klaus államelnök végleg kivonult innen.  

Ferdinánd annak idején egy szőlőst vett meg a kert céljaira. Egzotikus fái közül nem maradt meg egy se, de két épület még Ferdinánd kora óta áll. Az egyik a Labdaház. 

A Labdaház egyedülálló sgraffitós díszítésével.  Előtte a már megismert Matthias Braun Éjszaka című szobra áll. Később a kevésbé sportos uralkodók bálteremnek majd lovardának használták. 

Anna királynő nyári lakja előtt áll a Francesco Terzio által tervezett Éneklő kút is. A császár szolgálatába szegődő olasz mester alkotása onnan kapta a nevét, hogy a tetejéről lecsorgó kút vize érdekes hanghatásokat kelt. 

Egy másik, Ferdinánd szolgálatában áll olasz mester,  Paolo della Stella építész tervezte Anna lakját.  II. Rudolf idején ebben az épületben rendezték be a csillagvizsgálót. Az  épület teraszáról végezte megfigyeléseit Tycho Brahe és Kepler. Az épületben helyezte el II. Rudolf a Császári gyűjtemény egy részét  is, ami a később a Kunsthistorisches Museum alapja lett Bécsben. 

A vár és a várkert közti várárok, a Szarvas-árok is parkosítva van ma már. 

Az Újvárosi városháza.
 Ezt a városrészt IV. Károly alapította,  és az óvárosihoz méltó városházát építtetett itt, ami ma is gótikus arculatú. 

A városháza terét ma Károly-térnek nevezik a nagy uralkodó nyomán. Nagy becsben van itt egy náluk csak átlagosnak számító platán, nemzeti emlékké is nyilvánították, mint a park legrégibb fáját.  A parkot 1876-ban hozták létre  Wünscher és Thomayer urak. Nevüket csak azért írom le, hogy lássuk azt, hogy nem csak nálunk voltak elengedhetetlenek a városfejlődéshez az Yblek, Hauszmanok, Steindlek, Lechnerek, és ha valakiről azt látjuk hogy Pártos vagy Alpár,  akkor kiderül, hogy eredtileg Putzman és Schöckl volt.  A német örökség Prágában is ugyanolyan súlyú volt, mint Pest-Budán, és ugyanúgy a 19.század közepén fordult át az arány a németek kisebbségbe szorulásához, mint nálunk. Azt se felejtsük el, hogy Einstein is a Prágai Német Egyetemen tanított fiatal éveiben,  akkoriban még ilyen is volt. 

Ha ma is marhavásártér lenne a terület. mint annak idején, és magyar hajdúk terelnék itt a szürkemarhákat, szerintem nem lenne ilyen kedvelt a prágaiak körében. 

Szóltam már a prágai kerítésekről. Nem mindnek van viszont olyan díszes kapuja, mint az újvárosi Faust-palota mellettinek, ami a Sziklán álló Nepomuku Szent János templom kertjének kapuja. 

Ide nem jutok be, de ami túlnyúlik a kerítésen, az impozáns. 

Egy másik kertkapun bemegyünk. Az ágostonosok Szent Katalin kolostoránál találtuk magunkat.  

Parkja nem túl érdekes. A kolostor már  19. század eleje óta pszichiátriai intézet (csak akkoriban még nem így nevezték).  Ebben az intézetben halt meg Smetana 1884-ben, ő is sétálhatott itt a parkban. 

Meglepő helyeken, meglepő fákba botlik az ember. Az óváros egyik legzsúfoltabb része a zsidó negyed volt. Mégis itt áll,  a Mózes szobor mellett egy hatalmas nyárfa, háttérben már a legrégibb zsinagóga. 

Még meglepőbb - egy felirata szerint legalább  130 éves-   olajfa látványa a híres Emmausz-kolostor előtt. Persze ládában van, télen  beviszik valahová.

A Havas Boldogasszony templomot annak idején a Szent Vitus székesegyház óvárosi párjának szánták. Egyszerűbb alaprajzzal, de legalább olyan  nagynak és sokkal magasabbnak épült. Aztán jöttek a huszita háborúk, és a szentély csonkán maradt. Ma is Ferences-kert fölé magasodik. 

A csonka, de így is hatalmas templomot ugyanis később a ferencesek kapták meg, akik létrehozták a mai napig megmaradt  kis kertet. 

Jellegzetesek a hársfák is Csehországban. Ez a két szép példány a Strahovi-kolostor udvarán keretezi az Ecce Homo oszlopot. 

A kolostorkert egy másik szép fájával búcsúzunk Prágától ebben a blogban. (A műemlékekről a másik blogomban fogok talán beszámolni. )

Prágai zöld: 4. A Petřín-domb

A 364 m magas domb egy kicsit olyan a prágaiaknak, mint a pestieknek  a Normafa. 

A domb szakrális központnak indult. Erre utal a kálvária stáció is, ami az 1738-ban létesített keresztút egyik állomása.  A domb a 19. sz. végén azonban elvilágiasodott. Ekkor már tömeges volt a csehek körében az ateizmus, ami huszita hagyományokon nyugodva, majd a  Habsburg rekatolizációs törekvések ellenreakciójaként jöhetett létre. (Ma is a cseh a legateistább nép Európában. Mindössze 2%-uk jár  heti rendszerességgel istentiszteletre.) A  Cseh Turista Egyesület kezdeményezésére a Cseh Nemzeti Emlékkiállítás (1891) egyik fő attrakciójaként épült meg a torony az egyházi emlékek mellé.  A torony lényegében egy mini Eiffel-torony. 63 m magas,  František Prášil  tervei alapján készült. 

A toronyból jól látni a domb épületegyüttesét. Balról a Nemzeti Emlékkiállítás Tükörlabirintusa, majd a 1738-as Kálvária-kápolna következik. A Szt. Lőrincnek szentelt barokk templom pedig egy középkori helyén épült. Látjuk a középkori városfal egy szakaszát is, amelynek egyetlen megmaradt tornyát felhasználva építették meg a dombon a (képen nem látható) csillagvizsgálót is a 19. század végén.

A másik irányba a Strahovi-kolostor hatalmas épületkomplexuma az uralkodó a domb erdőségei és kertjei mögött. 

Tovább fordulva a vár ...

...majd az Óváros következik, előtérben a tükörlabirintus pavilonja.

Érdemes rázoomolni a mindig zsúfolt Károly-hídra...

...és az óvárosi tornyokra...

... meg a Szent Vitus-székesegyházra.  

Az óvárosnak hátat fordítva a világ legnagyobb stadionjára látni. A cseh nemzeti kiteljesedés egyik mozgalma volt a két háború közt a Sokol. Ez hatalmas szpartakiádokat rendezett, ahol több ezres tömeg adta elő szinkrontorna-gyakorlatait, még nagyobb nézősereg előtt. Erre épült a 250 ezres, több focipályányi területű stadion és a mellette elterülő paneltömbös városrész. Szpartakiádot itt utoljára 1985-ben rendeztek, ezek ma már csak Észak-Koreában divatosak.  A rendszerváltás után 7-8 nagy koncertre (pl. Rolling Stones, U2, Pink Floyd stb.) használták, de arra se vált be.   Így többször felmerült lebontása. Az utolsó értelmes tervek a 2016-os olimpiai elképzelésekhez kapcsolódtak, de Prága a hivatalos jelölt státuszig sem jutott el. Ma a gyepen több edzőpályát alakítottak ki, de a lelátók rohadnak, és a stadion csak nyűg  a  város nyakán. 

A dombon álló Szt. Lőrinc templom ma egy neohuszita kis szakadár egyház, a cseh ókatolikusok főtemploma. Egyébként a kiváló építész Dientzenhofer  alkotása, és a jelentős templomfelesleggel bíró prágai katolikusok adták el (vagy át) az ókatolikusoknak 1995-ben.        

A Szent Sír kápolna is 1738-ban épült a keresztúthoz kapcsolódóan, mint a jeruzsálemi épület mása. 

Érdemes még az Éhség-falakról szólni. A nagy IV. Károly idején épült.  Akkoriban sok nyomorgó prágainak adott munkát és megélhetést az építése, innen a neve. A prágai falak  hatalmas területet határoltak. Ez a közép-kelet-európai hagyományoknak megfelelően, nem volt mind lakott terület. Itt a Petrin-dombon úgy vezették végig a falakat, hogy azzal erdőt és kerteket is bekerített.  Így Prága falakkal határolt területe 730 hektár volt, az egyik legnagyobb Európában. (Összehasonlításként a középkori Buda a Vizivárossal és Pesttel együtt kb. 200 hektáros fallal bekerített területtel rendelkezett.) Azért jegyezzük meg, hogy a méret nem minden. Öt uralkodónk (Zsigmond,  Albert, V. László, II. Ulászló, II. Lajos)  is választhatott volna Prága és Buda közt, közülük négy Budát választotta, csak V. László volt kivétel.

A Nemezti Emlékkiállítás tükörpavilonja. Szerintem  egy kicsit gagyi épület lett, sok része fából és bádogból épült. Van benne egy tükörlabirintus, egy torztükrös terem...

...meg a nemzeti múlt dicsőségét bemutató dioráma és néhány szobormásolat. A diorámán éppen a svédek törnek a 30 éves háború alatt a prágaiakra. 

Érdekes látnivaló egy több mint 200 éves ringlispíl. Ma is használják, de szinte csak ovisok. 

A domb különlegességei a kertek. Kezdetben a Strahov-kolostor gyümölcsösei húzódtak a domboldalon, majd a város is telepített ide gyümölcsfákat. Sőt, a már említett Schönborn-kastély nagy kiterjedésű parkja is ezt a stílust követi.  

A dombra fogaskerekűvel mentünk fel, egy panorámaútján sétáltunk le róla. 

Íme. 

A prágaiak is nagyon kedvelik, a gyümölcsösök közti gyepen gyakran ejtőznek. 

Csehországi tartózkodásunk néhány napja alatt mindössze kettő, táblával is megjelölt védett természeti értékként nyilvántartott fát érintenünk. Ez a  hatalmas kőris volt az egyik. 

Következzék néhány jellegzetes gyümölcs bemutatása.

Nálunk most kezdik emlegetni, hogy a parkokba lehetne gyümölcsfákat telepítgetni.

Szelídgesztenye is akad. Nekem úgy tűnt, hogy a  közösségi parkokban a gyümölcsök is köztulajdont képeznek. 

Az évszázados múltú gyümölcsösben matuzsálemi korú fák is akadnak. 

Rendszeres az idős fák pótlása is. 

A végére még egy hatalmas kőris. 

Prága még mindig a hangulatos, jó konyhájú kocsmák és a remek sörök városa, mindez nekünk is megfizethető áron.