Lovaskocsikázás Karapancsán

Torma Zoltán és felesége Karapancsára invitált a mai napon egy kis erdei lovaskocsikázásra, nagy fák reményében. Pósfai Györgyékkel együtt már egy mini dendromán találkozóvá fejlődött ez az esemény.Köszönet Zoltánnak a szokásos ügybuzgalmáért.

Mielőtt szétnéznénk az erdőben, nézzük meg mit mutatnak a mapire.eu térképei a területről. A 18.század végi állapotok alig emlékeztetnek a maira. Szantova, a mai Hercegszántó biztos pont. Mellette egy széles Dunaág kanyarog, ami a Mohácsi-sziget keleti széle.

A 19.század közepén már ismerős nevek és formák köszönnek vissza. A Stari Dunav (Öreg-Duna) csaknem szabályos kör alakú íve már jól kivehető. Szomszédja a Karapancsai-erdő, amelynek szélén a hasonló nevű vadászház áll. Északon a Kadia még csak egy sziget neve.

A 19.század végén a térképrészlet északi részén már megjelenik a Ferenc-tápcsatorna, ami alaposan átrajzolja majd a környék vízrajzát, és alapvetően hajózási céllal épült.

1941-ben a Ferenc-tápcsatorna még nem nyomta el teljesen a többi holtágat. A Karapancsai-erdőben már megjelennek az erdészeti szelvények.

A mai állapotokat az openstreetmap.org térképe tükrözi, egy jelentős hibával. Ezen a Ferenc-tápcsatorna, mint kis jelentéktelen kis erecske szerepel, valójában szélesebb, mint az Öreg-Duna, vagy a Kadia, de már régóta nem hajózható. A térképre ráírtam egy-két földrajzi nevet, hogy jobban  tudjunk tájékozódni. Pirossal a lovaskocsival, feketével a gyalog megtett útjainkat ábrázoltam.

Utunk főszereplői a karapancsai indulásnál.

Egykor nagy halastórendszer volt az erdő területén. Természetvédelmi megfontolásból felhagytak itt a gazdálkodással. A tórendszer gyors eutrofizációval reagált erre.

Helyenként lóval is nehéz volt a terep.

Sok errefelé is az ültetvény.

A Keskeny-erdő széle 400-as tölgyekkel indított.

A hihetetlenül sudár tölgyek erdeje ez.

Az Öreg-Duna partján is sudár tölgyek tucatjai.

Több 400-as tölgy után egy szillel próbálkoztunk, de ez sem érte el a 400-at.

Tipikus.

Nyári lúd a holtágban.

A nap fénypontja.

Reménykedtünk egy 600-asban, de csak 588 cm lett.

Határkő a horvát-magyar határnál. A rendőri és határőri jelenlét markáns errefelé is.  Minket is kiszúrt egy őrjárat, de nyilván nem jámbor dendrománokot kerestek, úgyhogy tovább méricskélhettünk, sőt még újabb tippeket is kaptunk. 

A "láncos kutya" korszakban még erőteljesebb lehetett a határzár, a holtágon keresztbe is volt valami védmű.

Mintázat...

...erről.

Pontosan a holtág partján is áll egy hatalmas tölgy.

Erősen a víz fölé hajló törzse megmászásra csábít.

Problémás a mérése.

Elkel a mászástudás, a találékonyság...

...és a családon belüli összhang. Nem volt hiábavaló, 501 cm.

Néznek minket, fiatalok, még nem bizalmatlanok.

Aztán elegük lesz a nézelődésből, és hátsójukat mutatják.

Zoltán arról olvasott, hogy itt Karapancsán  a mocsárciprus állományban történő nevelésével is próbálkoztak. A helyi erdészekkel meg is lett ez a hely.

A legnagyobb túl a 400-on.

Tipikus.

A harmadik listás.

Egy fűz is a listára ért a mocsárciprusok mellett.

A Ferenc-tápcsatorna. A vízben egy esőkabát úszik, amit a menekülők  használtak. Sok helyütt láttuk nyomaikat, szétdobált vizes palackok, pokrócok, esőkabátok.

Az egykori halgazdaság mellett iszonyatos mennyiségű szarvascsont.

Még egy faágra is jutott belőle. Mögötte egy listás nyárfa. Mint megtudtuk, a vadhús-feldolgozás után viszik ide ki csontokat sakálcsalinak.

A karapancsai kastélyparkban is voltak érdekességek. Listás vadkörte.

Erdei fülesbagoly listás tiszafán...

... és fenyőn.

A három listás tiszafa közül kettő van a képen.

A kis kastély

A park, háttérben a nagy kastély .Ezekről már régebben írtam egyszer.

Listás eper a hercegszántói Mária-kegyhelyen.

Eggyel nőtt a rötyik száma hét év alatt.Összesen 13 fával bővült ma a lista, a sok-sok élményt nem is számolva.

Az magyaregregyi völgyekben

Mi lehetne méltóbb módja az ünneplésnek a nemzeti ünnepen, mint hazánk egy  szép szegletének felkeresése? Így ma a szászvári vár megtekintése után az Egregyi-völgy látnivalói közül válogattunk.

Első utunk a Hidas-völgybe vezetett

A tavaszi virágpompa főszereplői: májvirágok

A mellékszereplők: kankalinok. Mindez kellemes medvehagymás illatban, madárdallal.

Mohás-zuzmós bagatell

Fagombás bagatell

A Hidas-völgy legérdekesebb látnivalója a Csurgó.

Másik nézet.

A Csurgó felett van egy védett erdőrészlet, öreg bükkökből. Igazán nagy nincs köztük.

Erősen pusztulóban van ez is.

A Barnakő sziklái

Nem kevés keresgélés és némi életveszély kíséretében  meglett a Keleti-Mecsek egyetlen jelentősebb barlangja. Elég szűk a bejárata, nem csábított igazán behatolásra.

Állítólag 18m mély, de gondolom a végét már csak a gyíkemberek láthatják.

A bővizű Völgység-patak másik oldalán az aranybánya bejárata. Nem tudni melyik korból származik. A közelben középkori érczúzó maradványait is megtalálták, lehet tehát, hogy erre a helyre vonatkozik az az oklevél, amiben Janus Pannonius pécsi püspök aranybánya nyitására kap engedélyt. Bővebben innen illetve innen. A tárna kb.50m hosszban ma is járható, legalábbis a gyíkembereknek.

Füzek a Brinyóban

Rég volt olyan, hogy öt új listás fát találtam, ráadásul kevesebb, mint két óra alatt. A Brinyóban, ismertebb nevén a Dunaszentgyörgyi-láperőben történt ez meg.

Az 1. katonai felmérés idején Dunaszentgyörgy egy a Sárköz mocsaraiba benyúló félszigeten feküdt.
A Sárköz ekkoriban még felért Paksig, nem csak azt a 4-5 falut értették rajta, mint ma.

A 2. katonai felmérés  térképén tűnik fel először  Brinyó név. Ekkor, a 19.század közepén
már megjelent az első szárító csatorna is a területen.

A 3.katonai felmérés térlépén is jól látszik, hogy a ma használatos Brinyó (érdekes torzult változatban) elnevezés inkább az erdős-ingoványos területtől keletre lévő rétekre vonatkozott.
A térképek forrása: http://mapire.eu/hu/

A terület északi részén van Tolna megye legszebb égerese.

Az egész terület az atomerőmű árnyékában van.

Feltűnt egy szántóföldek közé benyúló nyúlvány, rajta jelentősnek tűnő füzek sora. Annyira egy sorban állnak, hogy szinte biztos, hogy mesterséges eredetűek.

A sorból öt fa bizonyult listásnak.Ez a legnagyobb.

A fák méretei sorban 605, 640, 660, 680, 710 cm.

Megelhetősen egységes megjelenésűek ezek. Olyan 150-170 cm magasan ágaznak el, és egy vagy több águk már le is tört.

A fűzfasor koordinátája: 46.554157, 18.834474

A Csámpa-csatorna mentén közelíthető meg legkényelmesebben a terület.

Mostanában mifelénk

Szokásos jövés-menés közbeni, párperces megállások. Első helyszín a Széptölgyesi-tavak. Most már mindkét tó vízzel teli, és hatalmas csapatokban köröznek errefelé a kárókatonák, gondolom a tulajdonos nem túl nagy örömére.

ELég távolról és csak röptében tudom fotózni ezt az eddig itt még nem látott sirályfajt.Egy FB csoport professzionális madárhatározója szerint sárgalábú, fiatal egyed.

Hódlesben. Ma délután a Sáros hódrágta részein egy fotóssal találkoztam, aki várta a hódot. Állítólag már nappal is fel-fel tűnik. Gondolom, nagyon örült nekem, hogy megzavartam.  (Egyre többször találkozom errefelé általam ismeretlen fotósokkal, akikre három okom is van irigykedni: 1. Láthatóan több idejük van. 2.Mindig sokkal fiatalabbak nálam. 3.Mindig nekemilyensohanemlesz típusú profi géppel, kályhacsőszerű objektívvel vannak felszerelkezve.)

Őszapó a bokrokon.

Két hattyú a Sároson.

Az eső is nekikezd.

A paksi sáfrányos

Tavaszi sétáim hagyományos útvonalába eddig mindig beletartozott a szedresi tarka sáfrányos. Az idén azonban valami újra vágytam. Már korábban is hallottam arról, hogy Paks határában is nő ez a szép, védett növény. Szerencsére egy volt tanítványom -most már kollégám- blogja szerint éppen arra  járt, és a képek alapján be tudtam azonosítani a helyet. Sőt a Google Street View-n a területen két biztató tölgy is mutatkozott..

A tölgyek a 400-at sem érik el, nem is kellett rájuk mérni. Ennek ellenére üdítő színfoltot jelentenek a főként akácból és kivadult ostorfákból álló hitvány dél-mezőföldi erdőfoltok közt.

A Street View-n is látható két fa mellett több tölgy is akadt még, szinte fás legelős hangulata lett a területnek, de egyik tölgy sem volt jelentős. Mellesleg a tarka sáfrányok is meglettek.

Egyszer valaki azt mondta, hogy a paksiak nagyobbak és szebbek, mint a szedresiek.Én nem látok köztük különbséget.

Beporzás.

Állománysűrűség 1.

Állománysűrűség 2.