 |
| A második nap reggelén Hédervárra mentünk. A falu legfontosabb dendromán látnivalója a vakmerően Árpád-tölgynek nevezett fa. . |
 |
| Vélt honfoglalás kori eredetét nagyban erősíti az, hogy egy Árpád-kori kápolna áll mellette, amelynek gótikus kapuja szép munka. (Persze, ha a Colosseum tövében nő egy kis csalán, akkor azt a növényt még nem kell feltétlenül római korinak vélni.) A mellette lévő tábla is kész tényként 850 évesnek mondja. |
 |
| Üreges belseje és életereje némileg az ötvöskőnyi hársra emlékeztet, de azért annak elementáris hatásával nem versenghet, legalábbis nálam. |
 |
| A Pósfai-listán ez a fa harmadik a tölgyek közt. Az éves növekedéseket becsülve, ma a sorrend szerintem a következő: 1. Bogdása (kb. 796 cm), 2. Borsodivánka (kb. 775, bár ennek növekedéséről nincsenek tapasztalatok) 3. Bak (kb. 772cm) 4. Hédervár 770 cm. (18 év alatt 20cm-t nőtt a kerülete) 2003-ban 750cm-rel kerül listára. Ekkor még sokkal szebb fa volt, annak ellenére, hogy jó sok beton volt benne. Lásd itt. Ezzel kapcsolatban Szél Győző megjegyezte, hogy a növekedés nem "élettani" jellegű lehet, inkább csak valami mechanikai szétnyílás, hiszen a fa már nem összefüggő, és az egyik fele már holt. Pósfai György is az "emlékmű" kifejezést használta a fával kapcsolatban. |
 |
| A hédervári kastély parkja nagy élmény. A park történetére rákeresve annyit találtam, hogy a Héderváry család alkalmazásában álló neves német mezőgazdász és kertépítő mérnök, Bernhardt Petri 1790-es években a már meglévő korábbi barokk kert jelentős továbbfejlesztésével hozza létre a mai parkot. A 19-20. század fordulóján átépítik a reneszánsz eredetű, majd barokkizált várkastélyt. Ekkor újabb nagyszabású telepítések zajlanak a parkban. Szerintem a mai fák ebből az időből származnak, a listásak sem korábbiak. |
 |
| A parkban öt listás fa van. Egyik sem túl jelentős önmagában. Itt egy még nem listás platánra mér rá Gyuri és Győző. |
 |
| Sok vita van arról művészettörténészek közt, hogy mely korból származnak a park szobrai. Ezt a kapuőrző szfinx párt a 19. sz. elejére és a legvégére is teszik. Én Kozák Károly álláspontjával értek egyet, aki kifejezetten empire stílusúnak tartja őket, és így a kastély északi oldalán lévő klasszicista portikusszal együtt a 19. század elejére teszi elkészítésüket. |
 |
| A Szigetközben vagyunk, egy kis folyóág a kastélyparknak is jut. Ez a Hédervári-Darnózseli-csatorna |
 |
| Két háromszázas (355 ill. 328 cm) fekete fenyő is listára került. |
 |
| Az egyik távolról is kimagaslik, de ez sem egy olyan fa, ami szíven üti az embert. |
 |
| Tipikus. |
 |
| Egészen izgalmas Kentaur-szobor. |
 |
| Remek szobor. Nagy vita van ennek koráról. Az 1960-as évek neves parktörténésze, Csorna Antal barokknak véli, napjaink művészettörténészei közül Tüskés Anna is így datálja. Több szakember és még több idegenforgalmi prospektus, leírás viszont neobarokknak tartja. |
 |
| Én barokknak vélem, annyira nagyszerű , mozgalmas és meglepő szobor ez. |
 |
| A park listás ginkgója (403 cm) igazán szépen elrendezte maga körül a színeket. . |
 |
| Nem tudom, egy ilyen kép visszaad-e valamit a park őszi hangulatából, de az a nyirkos, ködös időben is csodás volt. |
