2020. október 2., péntek

Paks környékén, avagy találkozás régi motorosokkal

Munkám Paksra szólított. Végezve szétnéztem a környéken.

Arra gondoltam, hogy először a Duna ártéri erdejében - de nem a korábban már nálam leszerepelt Imsósi-erdőben - fogok körbenézni. Ha kicsit figyelmesebb vagyok, erről egyből letehettem volna. Ugyanis jól látszik ezen a képen, hogy ahova én betértem, ott egy nyomasztóan homogén telepítés van igazi erdő helyett.

Ezt megtapasztalhattam közelről is, bár itt éppen átkelek egy fokon, ami némileg megtöri a telepítés egyhangúságát.

Nagyjából ilyen volt az utam. Hatalmas dzsuva, még mindig aktív szúnyogsereg.

Ráadásul eredeti elképzelésemmel szemben nem a Dunához értem ki, hanem csak egy kis oldalághoz. Itt legnagyobb meglepetésemre egy öreg pecással akadtam össze. Ennek két pozitív hozadéka volt: 1. Megtudtam, hogy gyerekkorában itt még a "rendes, nagy" Duna folyt, de a mederstabilizációs kőszórások átrendezték a viszonyokat.. 2. Megmutatta a töltésig vezető, többé-kevésbé kitaposott gyalogutat, amin ő természetesen  egy régi Simson S51-gyel érkezett a partra.

Csodás etno-ollalológiai lelet. Egy atipusos bonyhádi fazék, geometrikus-népies motívumokkal.

A Csámpa-patak medre.

A dunakömlődi sípálya. Ez nem vicc! Aki kételkedik, menjen a sielok.hu oldalára. Meglepve látja az ember, hogy a sípályák hossza adatnál 2,5 km szerepel. Mertek nagyot írni, ez fele a Dachstein-gleccser sípályahosszainak!   Facebook oldala szerint 2018 februárjában lehetett itt utoljára síelni. Azóta nem volt elég hó. 

Veierthaler-szőlők, írja az 1868-as kataszteri térkép erről a völgyről.

Ma az egész völgyet Vörösmalom-völgynek nevezik.  A Vörös malom régen a völgy végén volt, nagyjából a mai tó helyén.

Valamiféle homályos emlékeim éltek erről a vidékről. Több helyütt olvastam róla, de fogalmam sem volt, hogy mi fog itt várni. A völgy nagy részén ma szürkemarhákat legeltetnek, de én mindössze két darabot láttam ebből az állatból. Az 1868-as térképen is a völgy jó része községi legelőként szerepel. 

A völgy mélyén biztató füzes.

Ezzel az alacsonyan elágazó, majdnem 600-as fűzzel véget is ért a dendromán kaland a völgyben.

Összetalálkoztam viszont egy újabb Simson S51-es idős úrral, aki egyből leszólított. Mint megtudtam régen vadőr volt, ismeri Kalotás Zsoltot, Farkas Sanyit  meg még egy csomó embert, akit én nem. Az általa irányított beszélgetés  szigorú logikai sorrend nélkül, nagyjából a következőket érintette: 1. Az x-i (itt egy konkrét környékbeli falu lett nevesítve) orvos és mások  koronavírusossága 2. A nyulak betegségei, és egyedszámuk változásai a löszvölgyekben 3. A legszebb löszvölgyek a környéken (Ő a Kanacsi-völgyet nevezte meg, amiről persze én még nem is halottam.) 4. A ragadozók elszaporodása (róka, sakál, egerészölyv)  5. Az üregi nyúl megmentése érdekében tett intézkedései a völgyekben 6. A kóbor macskák és kutyák kártételei 7. Csodás gyógyulásai a svéd csepp által, különös tekintettel a külső sérülésekre és műtéti hegekre 8. A vadon élő állatok által terjesztett fertőző betegségek 9. Mit tesz, mint vadász? (Ma már csak etetget és figyeli a vadakat.) 9. A vadászetika látványos hanyatlása napjainkban 10.Mi volt a mai fogás? ( Egy szép ponty, épp a horgásztótól tartott hazafelé.)  11. A völgy madárvilága, különös tekintettel a gyurgyalagok elköltözésére a költőfalból. 12. Mit bír ki az immunrendszere? (Lényegileg mindent, különösen svéd cseppel.) Szóval tanulságos volt, sok mindent megtanulhattam.

Pofás kis lugas.

A horgásztó.

Bárka és ingatag híd a tavon.

Visszafelé felmegyek a domboldalra.

Fentről tényleg szebb. 


Ezekről a löszvölgyekről írja Voigt Wilfried és  Somay László florisztikai tanulmányában: "Álláspontunk szerint florisztikai szempontból ez az egyik legizgalmasabb hely az egész Pannonicum-ban."

Jó hogy feljöttem, és nem csak a kilátás miatt, hanem mert erre a szép kis virágra akadtam.

Ez az apró vetővirág. Egyből beugrott, hogy Farkas Sanyi Paks határának védett növényei könyvében láttam ezt. Itthon ellenőriztem, tényleg a 10.000 Ft-os védet növény sok példányát láttam meg . 

Farkas Sanyi így ír róla:  "A Vörösmalom-völgyben meglelt erőteljes állománya országos kitekintésben is jelentős florisztikai felfedezés. " További érdekességek a növényről innen.

A költőfal, ahonnan eltűntek a gyurgyalagok,

 
Végül a löszvölgyek térképe Dunakömlőd határában.  Forrás: Voigt Wilfried és  Somay László florisztikai tanulmánya.