 |
| A Bükköt nem akartam úgy elhagyni, hogy nem megyünk fel a Nagy-Fennsík egy 900-asára, bár eleve úgy terveztem, hogy ez majd egy másik hétvége lesz szilvásváradi vagy bánkúti központtal. Így Répáshuta felől felmentünk a Három-kőre. Ez az út annyira tetszett, hogy csak megerősített abban, hogy ide még tényleg el kell legalább egyszer jönni. |
 |
| Zuzmók egy fenyőn |
 |
| Szemerkélő esőben indultunk, és rögtön egy fehér madársisakot láttunk. |
 |
| A hegyi imola is szép védett növény, ami természetesen nem terem mifelénk |
 |
| Turbánliliom errefelé is akad bőven |
 |
| Egy szép kőris, majdnem listás |
 |
| Ezt a virágot nem ismerem, mögötte már feltárul a panoráma. |
 |
| Szerencsére az eső is elállt, de nyilván az idő nem tisztult ki. Panorámakép a csúcsról. |
 |
| A kilátással összemérhető szépségű volt a sziklagyep fajgazdagsága |
 |
| Eddig még nem láttam tarka nőszirmot |
 |
| Itt meg sok volt belőle |
 |
| Nehéz betelni a szépségével |
 |
| Gyep és kilátás |
 |
| A Tar-kő. Remélem hamarosan erre is feljutok. |
 |
| Egy- két hatalmas tarvágás utal arra, hogy a Bükki Nemzeti Park sem fenékig tejfel. |
 |
| A réti szegfű is védett és szép |
 |
| A Hármas-kő mellett egy ősöreg bükk. Még van benne élet. Most éppen még 400 cm volt, de egyre csak hull a kérge, úgyhogy nagyobb már nem lesz. |
 |
| Két szorosan egymásra tekeredő bükk, de nincs 400-as. |
 |
| Végül még egy kis fürdőzés is belefért. Egy különleges barlangot kerestünk fel, amit 1959 óta termálvízzel töltenek fel, így jött létre a már korábban is létező üdülőövezetben a barlangfürdő egyedülálló látványossága Miskolctapolcán. |
