2015. július 31., péntek

VÉGVESZÉLYBEN (VOLT) A KESELYŰSI NYÁRFASOR!

2015. augusztus 3-án megszületett a kompromisszum a Közútkezelő Kht. munkatársaival.
Részletek itt.

2015.augusztus 2-án   villámgyorsan felmértem a listás fák állapotát. Itt a beszámoló róla.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az eredeti cikk: 
A dendrománoknak nem kell bemutatni a keselyűsi nyárfasort, ahol 10 fekete nyár, és egy fűz került az országos listára, köztük az egyik legnagyobb egytörzsű nyárfánk. Az országban (sőt talán a világon is) egyedülálló fasort már kétszer javasoltam helyi védettségűnek, de eddig még semmiféle védettséget nem kapott. Most megbízható forrásokból arról értesültem, hogy a Tolna Megyei Állami Közútkezelő Kht. a nyárfasor jelentős részét ki akarja vágatni, főként az idős fákat, arra való hivatkozással, hogy veszélyeztetik a közút forgalmát. Információm szerint egy decsi vállalkozóval már létre is jött a szerződés, aki a jövő héten nekiáll a munkának. Addig is igyekszem a pontosabban tájékozódni. A blogomban beszámolok majd a fejleményekről.
Még néhány érv a kivágás ellen:
  • szerepelnek a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Danube Parks nemzetközi program által koordinált Duna-völgyi feketenyár felmérés listán
  • korukból adódóan 100%-ban biztos hogy tiszta vonalú feketenyarak (Populus nigra), a XX. századi nyárfa nemesítés biztosan nem szólt bele a genetikájukba, magyarul génmegőrzési szempontból igen fontosak
  • méretükből és környezetükből adódóan természetvédelmi szempontból is jelentősek, egy-egy fa önmagában is egy-egy élőhely, több száz rovar, madár és emlősfaj (köztük sok védett) fordul elő rajtuk és környezetükben
  • Mint egyedülálló természeti érték, idegenforgalmi vonzerőt jelentő látványosság is lehetne, ismertető táblákkal. Az a bizonyos legnagyobb nyárfa a Móric-Dunánál is milyen népszerű lett.
2014. áprilisában Szekszárd városa javaslatokat kért helyi védettségű területekre, akkor én a következő szöveggel javasoltam a területet helyi védelemre (A helyi védelmet már korábban, 2009-ben is javasoltam.)
A legkiemelkedőbb, akár országos védettségű is lehetne, de semmilyen formában nem védett:
1. A keselyűsi nyárfasor
Ennek történetét és jelentőségét már összefoglaltam A Gemenc famatuzsálemei című könyvemben (Gemenc Zrt, 2013)
"Keselyűs a 18. századi térképeken is szerepel már. Úgy tűnik, mintha a keselyű madárról nevezték volna el, ennek a madárnak a 18-19. században még sok példánya élt Magyarországon. Valójában azonban igen gyakran írták Keserűnek is, úgyhogy nehéz eldönteni, mi áll a névadás hátterében. A 18. században még nem volt jelentős hely, a 19. század végétől válik azzá. Szekszárdnak régi törekvése volt, hogy közelebb kerülhessen a fővároshoz. Ezért 1879-ben - négy évvel a vasút megnyitása előtt- átadták a keselyűsi hajóállomást. A hajóállomás melletti csárda kibővült, kisebb gazdasági-közlekedési központ alakult ki. Innét napi egy-egy hajó indult Budapestre, illetve Orsovára. A kikötőhöz a szekszárdi uradalom és báró Augusz Antal jóvoltából egy 12 km-es, nyílegyenes út épült, amelyik Szekszárd központját kötötte össze a Duna-parttal. Keselyűsig csak 1892-ig jártak fel a dunai hajók, mert a Tolnai- Holt-Dunához tartozó holtágszakasz teljesen eliszapolódott. Ezek után a menetrendszerű hajók csak a gemenci Duna parton álltak meg. 1899-ig kishajó vitte az utasokat Keselyűs és a gemenci Duna part közt. 1899-re végleg a vasút került ki győztesen a versengésből, és a hajójáratok megszűntek. Az út ezt követően átmenetileg vesztett ugyan jelentőségéből, de mind a mai napig ez visz ki Keselyűsig. Az út ingoványos területen vezet keresztül, ezért erős töltést építettek, amit mindkét oldalról egy 2 m mély árok szegélyez. Ezeket az árokpartokat ültették be főként fekete nyarakkal, helyenként fűzfákkal, az út mellett közvetlenül eperfákkal is. Mára a fasornak a leghangsúlyosabb fái a nyárfák lettek. Az 1884-ben befejezett harmadik katonai felmérés térképe az út melletti fasort már ábrázolja, így elég pontosan megmondhatjuk, hogy a nyárfasor kora 140 év körül van. Mára az árkokat sűrű, átjárhatatlan dzsungelként benőtték a cserjék, így nagyrészt eltakarják az öreg nyárfákat. A fák elhelyezkedése eleve nem túl szerencsés, az árok mélyén sokat veszítenek impozáns megjelenésükből. A fasor már eléggé megritkult, de még így is kb. 60 darab nyárfa áll, közülük azonban sok már fiatal sarj vagy ültetés, de több, igazi matuzsálem is akad még szép számmal. Nem kevesebb, mint tíz nyár és egy fűz éri el 6m-nél nagyobb kerületet, amivel felkerült Pósfai György országos nagy fa regiszterébe is. Itt található a Gemenc harmadik legnagyobb nyárfája, több mint 9m-es kerülettel. Ez Tolna megye legnagyobb nyárfája is."
Az ügynek nem lett folytatása, a helyi védetté nyilvánítási folyamat valahol elakadt.



A keselyűsi nyárfasor legnagyobb nyárfája,  több mint 9m-es kerülettel, Idén februárban készült kép