 |
| A Rábay-fa dendromán szempontból teljesen jelentéktelen tölgy, ami Rábay Gyula erdőmérnöknek állít emléket. Nincs is túl jó állapotban. Ez persze semmit nem von le Rábay Gyula érdemeiből, akinek még így is sokszorta ez a tölgy állít emléket, mint szerény sírkeresztje. |
 |
| A kanatavári kőfajtőben igen érdekes bitumenes mészkövet bányásztak. A kövek kívülről fehérek, de a törések mentén fekete színűek. Van egy kis olajpalás beütésük. |
 |
| A középkorban a Lámpás-völgyön jött fel az út, majd a Mecsek nyergén és a Völgység-patak völgyében haladva, Máré-vár, Szászvár felé kerülte meg a hegységet. Helyenként még ennek mészköves-bitumenes útnak a nyomait is felismerheti kis Horváth Viktoros fantáziával az az ember. (Lásd pl. ezt. Ideje lenne már a pécsieknek olyan mitikus hegyet csinálni a Mecsekből, mint amilyent a pestiek csináltak az általuk csak Pilisnek emlegetett hegységből) |
 |
| Kantvár ennek az útnak a védelmére épülhetett, de történetéről nem tudunk semmit, úgyhogy dolgozhat a Horváth Viktoros fantázia. |
 |
| Azt tudtuk, hogy jelentős nyomokra nem számíthatunk. nem is ezért ugrottunk ide ki, ha már Pécsen jártunk, hanem Horváth Viktor Török tükör című regénye iránti tiszteletből. Ennek a nagyszerű kalandregénynek fontos helyszíne ez a kis omladék. Horváth Viktor leírásában ez volt az öregtorony. |
 |
| Valahol itt nyílhatott a vár alatti barlang, aminek az 1930-as években még tölgyfa ajtaja is volt. |
 |
| Természetes sziklákra épült a vár. |
 |
| Aranyos fodorka nő a kövek közt. |
 |
| Horváth Viktor leírásában ez volt az északi palotaszárny |
 |
| Kilátás észak felé |
