2014. május 7., szerda

Dömörkapu környéke

Pécsen volt elfoglaltságom három napig. Amikor csak tehettem, felugrottam a Mecsekbe. Irigykedve is gondoltam a pécsiekre, ők még gyorsabban lehetnek szebb helyeken, mint én Szekszárdon. Első utam Dömörkapura vezetett még vasárnap kora délután, egészen elképesztően vacak időben. Kilátás a Flóra-kilátóból Pécsbánya felé a hatalmas külfejtés maradványaival.

Elindultam lefelé  a Gyükés irányába egy turistaúton, amit a térképem szerint a Sziklagyep Karsztbokorerdő Természetvédelmi Területen halad keresztül, de csak gólyaorrból volt rengeteg

Hamar lakott területen találtam magam. Az egykori szőlők és kertek helyét itt is belakják már az emberek. Visszapillantva a Flóra-pihenő szikláira, kilátójára.

A Bertalan-kápolnáról is nehéz már olyan nézőpontot találni, ahol új építmény nem rontja a hatást.

Aztán az erdőben jerikói loncra akadtam.  Kezdetben egy tőre, de aztán hamar közönséges lett ezen a vidéken ez a szép, védett növény (5000 Ft)

A sziklákon az aranyos fodorka van nagy számban

Mecseki zergevirágnak  (50000 Ft) csak elnyílott példányait láttam.

A Hideg-völgyben lendületesen csobog most a víz

Itt szép bükköst is van

Hernyó 1.

Hernyó 2.

Az egykori vidámpark tömör, filozofikus mélységű mondata.