A régebbi képeken is látható, hogy volt már itt március 15-én hó, de ekkora hóra, mint ami az idén fogadott minket, évtizedek óta nem volt példa.
A falu környékén tett kisebb túránk fás szempontból nem volt jelentős, egy 397 cm-es, nem túl szép bükkön kívül nem volt semmi más érdekes.Beszámolómban főleg az arborétumra fogok koncentrálni, bár itt sem találtam listás fát. Az arborétum létét tulajdonképpen Hettyei Sámuel pécsi püspöknek köszönheti, aki 1898-ban a kastélyt rendbe hozatva annak környékén tervszerű fatelepítésbe kezdett. A parkban főként az elmúlt több mint száz év alatt óriásivá nőtt fenyők a lenyűgözőek. Érdekes, hogy a fenyőket nagyjából nemezettségek szerinti csoportba ültették. A kastélyhoz legközelebb lucokat találunk, majd egy jegenyefenyőkből - főként a kaukázusi fajtából- álló szoros csoport következik. A legmagasabbra a duglászfenyők nőttek. Az arborétum kis dombján pedig feketefenyőkből áll egy liget. Ez mellett sok más örökzöldet is találunk, simafenyőt, vörösfenyőt, páfrányfenyőt, óriás tuját, hamisciprust, sőt még egy japán szugifenyő párt is sikerült meghatároznom. A fenyők mellett a platánok formálják leginkább a park képét, szép a hárs fasora is. Tulipánfák, vadgesztenyék, tölgyek, szilek, juharok, barkóca berkenyék, liliomfák és egyéb kisebb fák és cserjék teszik teljessé az itteni gyűjteményt. A park leginkább listagyanús fája egy luc volt, 295 cm-es kerülettel.
A park a kápolna előtti kereszttel
A kápolna körüli platánok
A lucfenyők csoportja a tóval
Az arborétum lakói, háttérben e legvaskosabb luccal
A park legmagasabb fái a duglászfenyők
A jegenyefenyők csoportja
Fenyők közt
Tavaszra vár a vadgesztenye is
Hó alól bujt elő a hunyor is
A kankalin is rögtön kibújt, ahogy egy hómentes folt kialakult
A kisújbányai temető kellemetlen meglepetése: A méretes hárs egyik fele kivágva, a kereszt ledőlve. Egy régebbi kép a keresztről itt látható.