100 km a Bükkben 6. A jávorkúti őslucos

A Jávorkút melletti híres őslucosba még szombat hajnalban ugrottam ki. Őslucosnak vagy ősfenyvesnek nevezik, de a Bükkben nem őshonos a fenyő.

A fenyves erőteljesen pusztul

Egy 1827-es erdőtervben már itt lucos telepítése szerepelt, de ténylegesen csak 1880 körül kezdték a telepítést.

Úgy néz ki, hogy nálunk 140-150 év körül kezdődik a kimúlásuk az ilyen viszonylag kedvező életfeltételek mellett is. Jávorkút 680-700m magasan fekszik.

Helyenként még sűrűen állnak, de az állomány 40%-a már bükk. Erdőgazdálkodás itt nem folyik, az elpusztuló fenyők helyén bükkök sarjadnak

A területen általam legnagyobbnak vélt  fenyője is hamarosan ki fog dőlni.

Jávorkúton hét listás fa van

A listavezető kettős törzsűt nem láttam.

100 km a Bükkben 5. A Csókás környéke

Csókás környékén helyenként felszakad a zárt erdőtakaró, és ekkor szép növények jelennek meg. Itt van például a sárga gyűszűvirág, ami itt állítólag közönséges, de a mifelénk még egyáltalán nem láttam.

A Szekszárdi-dombságban  átlag legalább 30 km-t kell gyalogolni egyetlen egy szál turbánliliomért, itt meg szinte tömeges volt.

Harangvirággal

Hatalmas tövek, sok virággal

Az Udvar-kő nevezetű szakadéktöbör félelmetesen gyönyörű látnivaló

Részletek itt vannak róla

Van egy irodalmibb neve is, úgy nevezik, hogy Dante pokla

A pokol fölött bezárul az erdő

Innen lehet leereszkedni

A Csókás-barlangot nehezen lehet megtalálni. A szűk nyíláson egy fatákolmány létrán lehetne leereszkedni, ami nem volt túl bizalomgerjesztő. Úgyhogy ezt inkább kihagytuk.

Fodros gólyaorr

100 km A Bükkben 4. Szentlélek

A szenléleki Látó-köveknél léptük át először a 700m-es magasságot

A kövekről szép kilátás nyílik az északi irányba

Innen tiszta időben a Tátráig is ellátni, de most nem volt olyan az idő.

Be kellet érni a közelebbi a Bükk aljával, az Aggteleki karszttal, és a közelebbi szlovákiai hegyekkel

Jellegfa

 

Szentlélek főként a pálos kolostorromról híres

Finom gótikus részletek

A 18.században ide vissaztérő pálosok már nem építették fel a kolostor itt, hanem Diósgyőrben építkeztek.

Még egy szép oszlopfő, amiből szerencsére több még itt a helyén van.

Kicsit szomorú a rom állapota. Legalább  két éve aláállványozták, és szemmel láthatóan még évekig el fog húzódni itt a helyreállítás. Az sem volt túl jó ötlet, hogy egy jellegtelen étteremépületet húztak melléje. (Ami egyébként be is zárt, és a közeli iskolai tábor igényeit elégíti csak ki.)

100km a Bükkben 3. A Forrás-völgy barlangjai

A Forrás-völgy bejáratánál van a Királykút, és körülötte egy kis turistapihenő.  Itt éppen nyugdíjas asszonyok piknikeztek egy nagy bükk alatt. (Vajon hol vannak a férfiak?) A bükköt mérve érdeklődve kérdezték tőlem, mekkorának mértem a "csokányos tölgyet" ? Aztán kicsit pontosítottam a fafaj kérdését,és persze jöttek a szokásos kérdések, hogy hány száz éves meg hasonló. A fa nincs még rajta a listán,  443cm-es kerületével ott lenne a helye.

A Királykúti sziklaüreg

A Kecskelyuk a leghosszabb szabadon bejárható barlang hazánkban. A barlangban több dolgot furcsállottuk, az egyik a jellegzetes állatkerti szag volt.

Aztán hamar rájöttünk hogy minden furcsaság oka a mennyezeten lógó sok száz denevér. Itt a képen az azok fekete pöttyök mind denevérek.

Befelé

Az elején még könnyű haladni

A barlang régen cseppköves volt, de mára már mindegyiket letörték. Sok helyen látni viszont  egyéb karsztosodási nyomokat

Aztán görnyedve lehet tovább haladni

Egy szűkülethez érve feleségem könnyen haladt tovább. Én itt fennakadtam, érdemes egy komolyabb fogyókúrán elgondolkodnom.

Úgyhogy a további felvételeket feleségem készítette

Összesen több száz métert lehet haladni barlangásztechnika nélkül is

A képen látható kis lyukon is át lehet préselődni, és ekkor a barlang új dimenziói nyílnak meg, de ehhez már barlangász előképzettség kell

A sok fekete folt az évszázadok során erre járó fáklyás emberek nyoma

A barlang mélyén is röpködnek a denevérek

Piros madársisak. Először láttam ilyen orchideát.

A harangvirágok különböző fajaiból rengeteg volt mindenfelé

A Büdös-pest bejárata

Ez egy tágas, 37 m hosszú, régészeti leleteiről híres barlang

100 km a Bükkben 2. Lillafüred

Lillafüred lehet, hogy sokak számára unalomig ismert, de én most jártam itt először. A rossz idő ellenére meglehetősen zsúfolt  és nyüzsgő volt számomra, és itt olyan hülyeségekkel is foglalkozni kell, hogy hová parkolhatunk. Szóval volt benne egy kis visszataszító jelleg is, amit az osztálykiránduláson ott tébláboló diákok unott ábrázata még  fokozott is. Ennek ellenére Lillafüred szépsége vitathatatlan.

A Garadna patak a Hámori tóból kifolyva mély szurdokot hoz létre.. Majdnem azt írtam, hogy "látványos szurdokot", de az egészből alig látni valamit a sűrű növényzet miatt.  A régebben csak "kis vízesésnek" említett zubogó is eltakarja a dzsuva.

A Garadna-patak szurdoka

A Hámori-tó lényegében Fazola Frigyes kezdeményezésére jött létre, a vaskohászathoz szükséges víz miatt. A tó befagyott jegén forgatták a Szindbád híres korcsolyázós jelenetét is.

A híres, kissé mesterségesen megnövelt vízesés. Részletek itt.

A függőkertek. A Palotaszálló építése gigantikus tereprendezést is jelentett. Ehhez alakították ki ezeket a teraszokat, amiket később parkosítottak. Részletek innen.

A nagy vízesés. Elég vízszegény ez is,  a  Szinva vízének jó részét megisszák a Miskolciak.

József Attila is  több mint egy hétig vendége volt a Palotaszállónak, azon a bizonyos 1933-as iróhéten, aminek egyik mellékterméke az Óda lett. Ahhoz képest, hogy "harmad napja nem eszek, se sokat se keveset" jut eszünkbe róla,voltak jobb periódusai is, amikor kifejezetten urizáló körülmények közt lehetett, mint például itt. Az irótalálkozó azért jött itt létre, mert a palota akkori bérlője gazdagon  támogatta az irodalmat, és éhenkórászok is vendégeskedhettek itt.   A sors kegyetlen szeszélye, hogy a bérlő a találkozó második napján váratlanul elhunyt. Az írótalálkozó  hivatalos programját lemondták, de lehetett itt még továbbra is "potyázni", ahogy azt József Attila is tette. Program híján, lehetett "lazázni", beleszerelmesedni valami aktuális nőbe, például. Így lett az Óda.

A Palotaszálló gigantikus épülete. Ez az épület tipikusan a trianoni trauma hatását viseli magán. Az ország vezetői  rádöbbentek, hogy már nem lehet nyaralni Ótátrafüreden, meg hasonló hegyi üdülőhelyeken. Új helyszínt kellett keresni, így jött a képbe a már szerény üdülőövezettel rendelkező Lillafüred. Az 1920-as évek végére végre sikerült kitörni a Trianon utáni izoláltságból is, népszövetségi kölcsönhöz jutott az ország, és ebből le lehetett csípni jelentős összegeket. Emiatt a kor  (gyakorlatilag súlytalan)  ellenzéke támadta is az építkezést. A helyieket az bosszantotta, hogy ők semmibe se lettek beavatva, a kormány eldöntötte az építkezést, amit a helyeik megkerülésével főként pestiek végeztek. Az évekig elhúzódó, hatalmas tájalakítással is járó munkálatokban kétezer ember dolgozott. Ez volt a Horthy-rendszer egyik legnagyobb építkezése. A trianoni trauma hatását viseli az épület historizáló szellemisége is, Mátyás király dicsőséges korszakát megidézve stílusban, díszítésben, elnevezésekben.

Nemcsak József Attilának volt elég egyszer Lillafüreden járni, István főherceg is csak egyszer járt itt 1847-ben, máris kapott egy emlékoszlopot.

A szálló alatti mésztufás sziklákat is belefoglalták a függőkertbe, sőt itt nyílik az Anna-barlang is.

A Palotaszálló a Szeleta-barlang mellől. A tervek még arról szóltak, hogy a legfelső szinten egyszerű turistaosztályok is lesznek, a Palotaszálló mégis a hatalmas úri mulatságairól híresült el. Ráadásul az államnak nem sikerült gazdaságosan üzemeltetnie, ezért bérlőknek adta tovább. Hosszú kitérők után ma négycsillagos szálloda, és aki szereti az ilyen helyeket, nem is túl drágán megszállhat itt. Részletek itt.

Lillafüreden sok minden Herman Ottóról szól. Emléktáblája a Szeleta-barlangban. A sírját most nem kerestük fel, gondolom már elültek a néhány évvel előtti nagy viharok.

A barlang belülről

Megyünk befelé

A barlang mélye, két zseblámpával megvilágítva

Kis hasadékbarlang a Szeleta mellett.

Piros fazekat nem találtam, csak egy ócska, összelapult  bádogvödröt valaki felakasztotta jó magasra. Vagy a fa nőtt vagy két métert azóta.

Lillafüred felett a Palotaszálló vendégeinek egy sétányt is építettek. Ennek a Mária-sétánynak két szakrális emléke volt. Az egyik a képen látható Limpiászi-kereszt, amit tavaly állítottak helyre. A feszület nevét egy spanyol kisvárosról kapta, ahol a kereszt eredetiének csodatévő híre lett.

A sétány kialakításakor átfúrták a sziklát is. A panorámaképen a Patrona Hungariae szoborral látjuk együtt az alagutat.

Herman Ottó nyaralója szerény, ízléses épület.

A Fehér-kő sziklái Lillafüred felett

Végül Fazola Frigyes "őskohója" Újmassán.