A Sáros partján

Ma reggel  elhatároztam -a tegnapi professzionális természetfotósokkal folytatott beszélgetésem hatására is-, hogy csakis kizárólag a nálam lévő Sony DSLR kamarával fogok fotózni 100-300-as objekívvel, mert az nem lehet, hogy annyira béna legyek, hogy egy kis Sonyval jobb képeket csinálok.  Ma minden képet RAW-ban készítettem, a gyári konvertáló alapszintű kezelését már tudom. Persze a finomságokon még sok múlhat. Terepnek a szokásos Sárost választottam, de most gumicsizmában hosszan bejártam a partját. Azt hamar elhatároztam, hogy olyan Isten nincs, hogy én egy lesben gubbasszak órák hosszat és várjak, inkább  a "cserkeléses" technikát választom. Lelkem legmélyén ugyanis még mindig dendromán vagyok, és ismert okokból a fák nem jönnek a lencse elé. Le is gyalogoltam vagy 8-10 km-t ma is.

A gyors gép előnyei

Nem mert sokáig szembe jönni velem

A nagy gép óriási előnye, hogy gyorsan fókuszál. Ilyen képre nem nagyon esélyes egy kis gép. De adós marad a gép-  az én kezemben-  a tűéles képpel.

Sebesség. A bokorból hirtelen felugrott egy szarvastehén.csak úgy hirtelen odalőttem. Ez lett belőle, a fara kiélesedett. Kár hogy nem a feje.

A Sáros

Tipikus

A Sárosban most bőven van víz, a Duna földuzzasztotta. A kis fokokon hegyi patakokat megszégyenítő sebességgel áramlik a víz a tóba.

Rét

A reggeli napfényben rengetek acsa és szitakötő kavargott

Karakteres fa

Nyiladék

Már régóta szerettem volna jégmadarat fotózni. Most összejött, de valahogy nem lett ez a kép se jó.
A kis Sonym ezt szebben hozta volna.

Ezt a képet viszont még így se

Ezzel a képpel most már elégedett vagyok

Populus giganteumok a Pörbölyi-erdőben: Hazánk legnagyobb fájánál

Populus giganteumnak nevezzük azt a nemlétező fajt, amelynek egyedei a Pörbölyi-erdőben, a Móric-Duna (a képen) környékén tenyésznek. Alapvetően a fekete nyárra emlékeztetnek, de többtörzsűek és hatalmasak.
(Ez csak egy olyan vicces kis beszólás akart lenni, természetesen nincsenek populus giganteumok, csak a populus nigra fajhoz tartozó egyedeket szólítottam meg ilyen tréfásnak szánt névvel. Ezt azért kellett leírnom, mert néhányan -köztük újságírók-  figyelemtelenek voltak, vagy nem értették meg a fenti mondatot.)

Ez a Móric-Duna. Most éppen 480cm-es dunai vízállásnál lendületesen átfolyik rajta a Duna vize.

Az elmúlt napok egyik nagy dendromán szenzációja volt, hogy ennek a partján Csejtei Péter szegedi természetfotós egy nagy nyárfát talált. A dendrománok felé Szombathelyi Gergely továbbította hírt, ami gyorsan terjedt. Így ma reggel több mint húszan, -régi és új dendrománok, természetfotósok és a terület gazdái (Gemenc Zrt.)-  vágtunk neki az erdőnek. Így pillantottam meg a fát.

Nagy az öröm. Pontosan 12m a kerülete, ezzel magasan Magyarország legnagyobb fája.

A fa és megtalálója.

Mint amikor a celebnők elvonulnak a piros szőnyegen.

Az egyik oldal.

A másik oldal.

Nagyjából ennyien voltunk.

Ők tenyésznek a lábánál.

Különböző aktivitások  a fánál: 1. Átölelgetés. (9 -10 ember kell hozzá).

2.Kézenállás.

3. Megmászás.

4. Különleges nézőpontok keresése. 

5. Csendes merengés.

Ilyen a Móric-Duna a nagy fa közelében.

Kicsit távolabb meg ilyen.

Bagatell 1.

Bagatell 2.

Amikor Szombathelyi Gergely és Fekete Adrienn felderítette Csejtei Péter útmutatásai alapján a nagy fát, "mellesleg" néhány újabb populus giganteumot talált a pár száz méterre lévő Simon-Duna mentén. Ez egy 800-as.(857 cm)

Ez egy 700-as. (718cm)

Ez meg bőven 900-as (929cm) , és a Gemenc harmadik legnagyobb nyárfája, a megtalálókkal.

Koronája is impozáns.

Ilyen gombák tenyésznek rajta.

A Simon-Duna is feltöltődik.

Egy másik nézete a Simon-Dunának.

A Móric-Duna.

A végén még mi is találtunk egy új 708-as fát a Móric-Duna mellett. A többiek a Koppány-szigeten folytatták, de nekem sajnos nem volt már több időm. Pósfai György beszámolója az útról itt található. Lukács Róberté pedig itt.

A listás fák helye a bejegyzés sorrendjében a Google Mapsen.

Újra a Csörge-tónál

Tegnap kint jártam a Csörge-tónál, ahol régóta nem voltam.  Semmi sem változott, mindent elborít a gaz, a törmelék, a tó környéke vigasztalan továbbra is. Ezt a képeim nem fogják bemutatni, és szinte idillinek láttatják a környéket.
A pozitív láttattatás szellemében itt van mindjárt a védett rucaöröm, aminek újrafelfedezése nagy öröm volt számomra.

Az időnként figyelemre méltó madárvendégek helyett be kellett érni közönséges vizimadarakkal

A gaztenger esztétikus fotózása,  gondosan kerülve a parlagfüves részeket. (Jakabnapi aggófű)

Körözés a tó és a város felett

Szárcsa

Az elmúlt idők csapadékos időjárása kedvezett a gombáknak

A ledarált fatörmelékeken jól tenyésznek