 |
| A minap az általam is felfedezett abaligeti bükkösbe tértem vissza indításként, ezúttal már centivel. Összességében 8-9 listás fát találtam itt. Ezt én pontosan 400cm kerületnek mértem, de szigorúbb ítészek lehet hogy 400 alá tennék. Összesen kb. 15 fát mértem meg. |
 |
| Itt már két listás fát is látunk, mindegyik gyenge 400-as. A területre könnyű rálelni. A barlang felett húzódik, a denevér múzeumnál kell a kék és sárga turistajelek mentén elindulni, és máris ott vannak a nagy fák. Koordinátákkal nem is fárasztom magam. |
 |
| Ez is egy gyenge 400-as. A terület az alatta húzódó barlang miatt védett, úgy hogy biztosítottnak látszik a fák fennmaradása, hacsak maguktól nem adják meg magukat. (Persze gondolom, mindenki látott már olyant, hogy egy természetvédelmi területen szépen letermelik az erdőt.) Itt azonban még elég jó állapotban vannak a fák, legalábbis a többi ősbükkösünkhöz képest. |
 |
| Egy 435-ös, mögötte egy 412-es. |
 |
| Ez egy 440-es, ha nem kevertem őket össze, a területen ez a nagyobbak közé tartozik. |
 |
| Ez egy 443-as, talán a legszebb fa. |
 |
| Ennek elfelejtettem a méretét feljegyezni, de olyan 450 körülire emlékszem.A törzse ennek a legmonumentálisabb. |
 |
| Ez a legnagyobb, 452 cm-es, de kettős törzsű, 130-on elágazó. |
 |
| Vannak itt még szép fák, de nem érik el a 400 cm-t. |
 |
| A területen talált legnagyobb gyertyánnak is kell még néhány cm. |
 |
| Egy-két éven belül már listásak lehetnek ezek is. |
 |
| Ez a két furcsa dudor bizonyos asszociációkat indított el bennem... |
 |
| ...de hogy milyeneket, azt nem mesélem el. |
 |
| Erről azt írtam korábban, hogy ez biztos listás, de még kell néhány cm. |
 |
| A másik megállóhelyem a Cserma-aljai erdő. Többé-kevésbé ismert erdő ez, a dendromán szempontból Lukács Robert tárta fel a vidéket. Pósfai György listájára is hamar rákerültek az itteni fák. Ez alapján jártam végig a fákat.. Ez a 449 cm-es bükk, mármint ami maradt belőle 2008 decembere óta. |
 |
| Ez az egykori 450cm-es. Erre rámértem, 460 cm most. Több mint 8 év alatt nem nagy gyarapodás. Itt látszik, hogy az egykori parkerdő széle változatos tereppé válik, mély vízmosásokkal. Én hatalmas kerülővel, innen közelítettem meg a vidéket, hátha még akadok valamire. |
 |
| Nőstény szarvasbogár. |
 |
| Egy 400-as, ez is rossz bőrben van. A méréseket itt már nem nagyon forszíroztam, a képek alapján eldönthető, milyen a fák állaga, ebből becsülhető a gyarapodásuk. |
 |
| Ez a 355 cm-es mezei juhar. Másik oldalán hatalmas odú. |
 |
| A terület legnagyobb bükkje. 2008-ban 488 cm volt. Ha most felidézzük Lukács Róbert vagy Pósfai György 2008-as felvételeit, akkor jól látjuk, hogy a területen sokkal nagyobb lett a dzsuva, és nem csak azért, mert az ő felvételeik november-decemberiek. Érdemes megnézni ezt a 2002-es filmet is. Sok mindent megtudunk belőle a terület történetéről. A filmben Fazekas Imre azon kesereg, hogy az 1986-ban védetté tett, tanösvénnyel kiépített parkerdő milyen rossz állapotban van. Azóta csak rosszabb lett a helyzet. Amire 2002-ben már figyelmeztetett Fazekas Imre, hogy kezelés nélkül az egykori fás legelő felbozótosodik, és rohamos romlásnak indul, mára már valóság lett. A filmben egyébként ezt az erdőrészt nevezi a legidősebb mecseki bükkösnek, amiben azért nem vagyok biztos, a püspökszentlászlói vele egykorú lehet. |
 |
| Ez az egykori 421 cm volt 2008-ban. Fazekas Imre egyébként onnan ismerős nekem, hogy ő írta a Tolna megye nappali lepkéi című könyvecskét, amit egykor a szakszervezeti könyvtár végfelszámolásakor mentettem meg a szemétből, pedig akkoriban még nem nagyon érdekeltek az ilyenek, de olyan jó kis tudományos könyvnek tűnt, és valami becsülni valót láttam benne. Ma már becsülöm is. |
 |
| Az egykori 445-ös. |
 |
| 2013-ban még felújította "A PÉNTEK csapata" az itteni padokat, amiről egy kis tábla tudósít. |
 |
| Innen kezdve az erdő jellege megváltozik, és a bükkök mellet egyre dominánsabbak lesznek a tölgyek. |
 |
| A sok kiváló 400-as tölgy között van egy igazi csemege is, egy kocsánytalan tölgy, 2008-ban 538 cm volt. |
 |
| 361-es mezei juhar |
 |
| Szép kocsánytalan tölgyek vidéke ez. |
 |
| Itt áll ez a fantasztikus 355 cm-es gyertyán. |
 |
| A törzse. |
 |
| Az egykori tanösvény indítótáblája a kocsánytalan tölgyekről szóló ismertetővel. Szomorú ennek az egykor szebb időket megélt parkerdőnek a pusztulása. Azt sem értem, hogy miért nem vezet egyetlen egy turistaút sem errefelé.Összességében egyetlen egy 477-es bükk kivételével minden fát megtaláltam. Ennél a fánál is inkább rossz koordinátákra gyanakszom, mert még romjait sem láttam a jelzett helyen, ami ráadásul már nem is bükkös vidéken van. |
