Az Adrián 2. : A Frangepánok várai

Drivenik vára a Vinidol-völgyben Jadranovo közelében. 
A Frangepán (horvátul: Frankopan, olaszul: Frangipani)  családnak  az akkori (jobbára Habsburg érdekeltségú) Krajnában, a  Velencéhez tartozó adriai szigeteken és partvidéken, valamint a Magyar Királyság  horvát és szlavón területein voltak birtokai. A középkor derekán a legjelentősebb horvát családnak számított, és ezt a rangot Ferenc Kristóf bécsújhelyi lefejezéséig (1671), a férfiágon történt kihalásukig meg is őrizték. 
Ezek a várak szinte minden esetben csodás természeti környezetben állnak, úgyogy bemutatásuk ebben a blogban is indokolt. 

Első bemutatandó várunkat, Terszát (horvátul Trsat)  már többször láttuk az autópálya hídjáról. Terszat hol a Magyar Királysághoz, hol Velencéhez, hol a Habsburgokhoz tartozott.Nem volt tartósan a Frangepán család kezén, de azért a vár középkori történetében megatározó szerepük volt. 

A Frangepánok  alapították a ferences kolostort is Terszátban, közvetlenül a vár mellett,  ami ma híres búcsújáróhely  és egyben több Frangepánnak végső nyughelye. 

A ferences kolostor udvara.

A várat a 19. sázad elején az ír eredetű Nugent család szerezte meg, akik alaposan átalakították, például a képen is látható  klasszicista mauzóleumot is felépítették.

Kilátás Fiuméra.
A Nugent neve onnét lehet esetleg ismerős, hogy Laval Nugent császári tábornokként tevékenyen harcolt a magyar szabadságharc ellen, és főleg délvidéki hadmozdulatatait a középiskolás történelematlasz is feltünteti.  

A várból jó kilátás van a Recsina-folyó kanyonjára is. A Recsina hosszú ideig határfolyója is volt a Magyar Királyságnak. 

Az alsóvár az Öregtoronyból. 

A vár egy meredek mészkőcsúcson épült, ami alatt egy barlang is van. 

Grobnik várával megkezdtük azon  látványosságok felkeresését, amelyek kívülesnek a turistaáradaton.
           

Grobnik várából is fantasztikus kilátás van. A vár egy 464 m magas hegyen épült. Szemben vele már szlovén területen fekszik a Sneznik tömbje.

  A  Veliki Sneznik 1796 m magas csúcsa erős zoommal.

Keletnek a Risnjak-hegység 1500m-t elérő vonulaltai már horvát területen. 

A vár környéke tökéletesen elhagyatott, a kapu mégis nyitva, azon semilyen útbaigazító felirat nincs. Grobnik Krajnához tartozott, tudtommal soha nem volt a Magyar Királyság része.  

Percekig szabadon bóklászunk a falak közt.  

Aztán egy palotaszárnyban egy kortárs fiatal festőnő kiállítására akadunk, amit azért felügyel valaki. Belépődíj nincs, látogató sem sok lehet.

Nyugat felé a Veli vrh csúcsán (432m) lévő kápolna látszik, az alatta lévő  sziklák a Recsina-kanyon falai. 

Egy rozsdafarkú elkapja áldozatát.

Imott-amott állványzatok, de lathatóan nem történik munkavégzés évek óta.  10 km-re vagyunk a többmilliós látogatottságú Adriától, itt mégis hatalmas a pangás. Pedig a hely pazar.

Grobniknak  fontos művelődéstörténeti szerepe is volt. Egy elkallódott horvát Bibliafordítás is a várhoz köthető, a templomának reneszánsz kapuján pedig glagolita írás van. Mégse tűnik horvát nemzeti zarándokhelynek. 

A következő vár felkeresése előtt felmentünk Velika Kapela előhegyeinek egyikére, kb. 600m magasra,  ahonnét már jó a kilátás. A  Velika Kapela hegyláncai egyre magasabbra törve nagyjából párhuzamosan húzódnak a tengerparttal. A Krk sziget és a part közt a Vinodoli-csatorna  húzódik. 

A Krk hídja. 

Az alapvetően lapos Krk mögött a jóval hegyesebb Cres-sziget magasodik ki.          

Következő várunk  Drivenik. A középkori Magyar Királyság horvátországi társkirályságának része volt, de Engel Pálnak sem volt tudomása magyar nevéről. 

Kisméretű vára meglehetősen ép, és látványos helyen van.

Fölötte egy nagy ragadozó kering. Az AI ingyenesen hozzáférhető változatai a kigyászölyvtől a fakó keselyűig határozzák, maradjunk a kigyászölyvnél. 

Egy torony belsejébe jutunk csak be, ahol a füge életrevallóságát lehet csak tanulányozni. 

A vár mögött a Nagy Kapela-hegység 700-800 méter magas vonulatai húzódnak.

A Vinidol-völgy, ami egy egész Frngepán-birtoktest névadója lett. 

A vár környékén a kígyászölyv mellett ez a macska képviselte a helyi élőlényket, aki a vár mellett álló templom csendes zúgában sztoikus nyugalommal figyelt minket, meg a szélörvényekben forgó száraz leveleket. (Később egy idős asszony is feltünt, akit vélhetően a lánya kísért.) 

Kraljevica a középkori magyar forrásokban az olasz nevén Portoréként szerepel. Ez egy  szépen helyreállított  elegáns reneszánsz várkastély.  Egy hétfőn zárvatartó múzeum (persze mi hétfőn voltunk itt), egy méregdrága étterem,  és egy festőművész műteremlakása (aki némi forgalom reményében készségesen megmutatta birodalmát) található jelenleg a kastélyban. 

Közvetlenül a tenger mellett áll, környezetének szépségét azonban ipari létesítmények nagyban lerontják. 

Bakart a középkori magyar források ezen, vagy az olasz nevén Buccarinak említik. A vegliai (ma Krk-sziget) birtokok után ezt a várost kapták meg elsőként a Frangepánok II. András királyunktól a Vinidoli-birtoktesttel együtt. Zeng után a Magyar Királyságoz tartozó tengermelléki rész (amit a középkorban Horvátországnak neveztek) legjelentősebb városa volt. A magyar nevét, a Szádrévt csak újkori források említik, ma sem számít közkeletűnek. 

Egy középkori lakóház, amit ma Török-háznak neveznek. 

A város legmagasabb pontján áll a Frangepán-vár. 

A szárazföld felé erős falak védték a kisméretű várat. 

Középkori faragványok a harangtornyon. 

A jugoszláv időkben a Bakari-öböl  ronda ipari létesítményekkel gazdagodott,  vagy inkább szegényedett. (kokszoló, olajfinamító) Ha ettől eltekintünk, akkor nagyon hangulatos kisváros. Sőt, egy retró hangulatú és felszereltségű, a helyi lakosok által kedvelt étteremre is akadtunk, ahol a helyieknek is megfelelő árszínvonalon árulták a tenger gyümölcseit, igen finoman elkészítve. Cserébe kis nyelvi nehézség, nyers stílusú kiszolgálás, dohányfüst, a helyiek hangos társasági élete fogad, de megérte.