2024. augusztus 4., vasárnap

Prágai zöld: 6. Kitérő az Érchegységbe

A német határ menti Érchegység számos látnivalóval rendelkezik. Az egyik legközelebbi helyszínt néztük ki magunknak, ez pedig a Tisá falu melletti sziklavilág volt, amit Tyssa-falaknak neveznek. 
Négy részre bontható az itteni sziklavilág ami cseh-német fordításból nagyjából a következőképen adható meg. : 1.  Nagy-gerinc 2. Mászó-falak 3. KIs-falak 4. Nagy-falak.
 Elsőként a Gomba-nevű sziklánál elérjük a Nagy-gerinc nevű sziklafalat. A Gomba fontos tájékozódási pont is, itt ágazik ketté a turistaút a Nagy-gerinc és a Nagy-falak felé.   
Mi a Nagy-gerincen kezdünk. A gerinc helyenként feldarabolódva csaknem 1km hosszan húzódik a falu felett.  
Ez engem eleinte kicsit a bazaltorgonás Badacsonyra emlékeztetett.
A sziklaperemek remek kilátópontok.  Látható, hogy mindenfelé akadnak még sziklák. 
Valami hangaféle színezi a sziklákat. 
A gerincről hosszú lépcsősoron ereszkedünk lefelé.
Különleges sziklavilágba érünk, amit talán Mászó-falaknak lehetne csehből fordítani. 
Rések, üregek. 
Keskeny átjárók. 
Szurdokok alján finom homok, a kőzetek mállásának végterméke. 
Kimaródott barlangok. 
Átpréseljük magunkat egy átjárón. 
A sziklamászók világa ez. 
Sziklafalak. 
A Mászó-falak után egy kör teszünk a Kis-falak nevezetű sziklavilágban. 
Kis-falak egy kilátópontjáról visszatekinthetünk a Mászó-falak és a Nagy-gerinc szikláira. 
Különleges labirintusba érkeztünk. 
Falak. 
A labirintus kis csapatunkat is felszabdalta. 
Hosszú percekig egyedül bolyongva vetődött fel bennem, hogy ez mitől kaphatta a Kis-falak nevet?  
Sokkal izgalmasabb volt mint a Petrin-dombi tükörlabirintus Prágában. 
Megakadt kő. 
Egy lépcsősor alján találkozom a családommal. 
Aztán együtt kódorgunk tovább. 
Például ilyen izgalmas kis lépcsőkön. 
Visszaérkezve a Kis-falak körtúráról egy sziklakapun indulunk a Nagy-falak közt a Gomba-szikla felé, hogy záruljon a kör. 
Több mint száz sziklának van itt neve. Ez pl. az Elefánt. 
Valami lehetett ott fenn.
Tipikus. 
Tényleg nagy falak. 
A 48-as szikla neve Szalon. 
A jelzett turistautakon az egész kör csak 4,8 km.  
Mi szerintem ennek legalább kétszeresét bolyongtunk végig. 
Felfelé pillantva. 
Ennek a sziklának nem tudom a nevét, de némi kis fantáziával mi is megalkothatunk valamit, sőt mindjárt egy kis legendát is kanyaríthatunk hozzá. 
A Nagy-falak világa nem annyira labirintusszerű, mint a Kis-falaké. 
Itt is lehetne azért bolyongani. 
Kizöldül a táj. 
Hiába, ez északi oldal, mohás, nedves.  
A 29-es szikla képződmény neve Afrika partjai. Biztos olyan valaki adta a nevet, aki nem ismerte a Guineai-öblöt. 
Ezt a kis részt Kastélynak nevezik, pedig lehetett volna pl. Boldogság kapuja, és mennyi hülye hiedelmet kreálhattak volna erre. 
A sziklák közt.
Hosszú lépcsősoron tartunk a Gomba felé, két és fél órás bolyongás után visszaértünk. 
Prága felé visszatérve kitérőt teszünk a kis, de meglehetősen épen fennmaradt Kokorin várához. 
Ez is sziklára épült, impozáns a farkasverme. 
A kaputorony. 
Kilátás a vár lakótornyára. 
Kokorin már messze van az Érchegységtől és közel Prágához, de itt is hasonló sziklákat láttunk. 
Ez a vár is szép vidéken áll, az erdő közepén.