Aztán szántóföldek közti földúton a Sió felé indultam tovább. Pillantás városom ipari negyedére. |
Egykor a Sárvíz kanyargott még erre, még egy kis ingoványos rész emlékeztet erre. |
A vasúti hídon kelek át a Sión. |
Nincs már meg a kis virágágyás a Szászy-kereszt előtt sem. |
Mire a partján álló fűz elérte a listás méretet, minden nagy ágát ledobta. |
Érkezés a gyepekhez. |
Egykor a Tölgyfás-dűlőt a közepén álló tölgy-fűz-szil combóval varázslatos helynek láttam. |
A rét közepén álló listás fűznek már alig van élő ága, a mellette szorosan álló tölgy egyre jobban dől, akárcsak a testéből kinövő szil. |
A rét mellett nem messze egy rakétaszerű listás tölgy még megvan. |
Sőt 2,5 cm-et gyarapodott évente kerülete, most 560 körüli. Minden erdész álma egy ilyen tölgy. |
Fekete diós telepítésben tartok a paléi nagy nyárfa felé, ami évtizede már csaknem 800-as volt. De aztán erdei munkálatok zaja megfordulásra késztet. |
A Tölgyfás-dúlő füzese felé megyek. A bal oldali fűz listás volt már 10 éve is. Már akkor is ramaty állapotban volt. Kész csoda, hogy még mindig él, bár már csak alig. |
A Taplós halott füzese. |
A rét közepén álló nagy fűz is megroppant. |
Egy barna rétihéja landol a távolban. |
Kimúlt füzek. 1. |
2. |
Ennek a rétnek a szélén egy hatalmas fűz-monstrum állt. Bőven 900 cm felett volt, de egy kis rés leválasztott egy 300-as ágat törzstől elég alacsonyan. Most már totál roncs az egész. |
Vörös kánya. Vagy más. |
Egy hatalmas galagonyás van itt, de nem csak a közönséges galagonya él itt, hanem a fekete és a Dégen is. A kép előterében álló vitatható galagonya 220-as. |
A galagonyás mélyén egy hatalmas fekete nyár. Évtizede már 890-es volt. |
Most már 935 cm. |
Ez a rét ilyenkor már hemzsegett a réti iszalagtól. Most semmi. |
A Sió töltésen hazafelé tartva. 35km. Régen meg se kottyant, most meg még mindig sajog a jobb térdem egy kis terepi hajtástól. |