 |
| Rizner Józsi barátom jóvoltából ismét a Vajason tettünk egy kisebb túrát, szinte napra pontosan egy évvel a tavalyi utunk után. |
 |
| A Duna volt eredeti tervünk, de az most erősen árad. A Sió és a Sárvíz is szóba jött, de az teljesen bealgásodott, és úgy néz ki, mint egy híg spenótfőzelék. Maradt a Vajas. |
 |
| Akkor Dusnoktól délre indultunk a Gemenc felé, most északnak Miske felé. |
 |
| Technikai problémáink adódtak, így nem jutottunk el Miskéig. |
 |
| A Dusnok zsilip mellett még elvonszoltuk a csónakot, a miskei mellett erre már nem lett volna esélyünk. |
 |
| Ez a dusnoki híd is kihívás volt, éppen csak elfért a csónakunk alatta. |
 |
| Tündérfátyol. |
 |
| Az északi rész nem kecsegtetett olyan látnivalókkal, mint a déli rész, ami a Gemenc felé visz. |
 |
| Azért ez is nagyon szép volt. |
 |
| Tőkés récéből van bőven. |
 |
| Bakcsó is akad. |
 |
| Tipikus. |
 |
| Sok barna rétihéja. |
 |
| Egy kedves stégtulajdonos meginvitált nyaralójába is. Így pillantottuk meg a Feketi-kápolnát. |
 |
| Réti füzény színezi a partot. |
 |
| Nagyjából itt fordultunk meg, 8,2 km után. |
 |
| A szerény gépemmel kivételesen jól sikerült felvétel egy fiatal egerészölyvről. |
 |
| Feltűnően sok volt a vörös gém. |
 |
| A tündérfátyolos partszegélyek a Vajas legszebb részei. |
 |
| Végzetül egy vízityúk. |
