2014. október 5., vasárnap

Keselyűsi újdonságok

Útban Sáros felé. Keselyűsben befejeződtek azok a turisztikai fejlesztések, amikről a korábbiakban már beszámoltam, többek közt. hivatalosan is átadták a Sároson a madármegfigyelő tornyot. Mostanra már kitapasztaltam azt is, hogy kb.350-es szekszárdi Sió vízszint a  torony száraz lábbal történő megközelíthetőségnek a határa.

Bár a Sárosra csak másodjára mentünk ki, kezdjük az itteni képekkel. A Sáron most is rendkívül csendes volt, vagy 20 percig nem történt szinte semmi. Aztán úgy 18 óra környékén egy nagy csapat kárókatona húzott be a vízhez, majd odébbálltak a környező fák felé.

A Sáros kora őszi szinei

Aztán sorba érkeztek a kárókatonák hatalmas csapatai és a tó távoli szegletében lévő nyárfákra telepedtek le estére. Gondolom a környező halastavakon hajtottak végre napközben hatalmas pusztításokat, és most ide húzódtak éjszakára. 

A ragadozók sem pihentek

A nap híre, hogy Keselyűsben,az új látogatóközpont mellett tanösvényt is avattak az elmúlt hétvégén. A tanösvény tábláin némi önteltséggel helyenként felismerni véltem azt, hogy nem feleslegesen posztoltam ki néhány Gemencről szóló írásomat. Bár van olyan, amit feleslegesen. Például hiába írtam le, hogy a szálkai bika nagy valószínűséggel nem lehetett gemenci.  

A falatkányi keselyűsi erdőszegletben ügyesen vezetik az útvonalat, itt egy majdnem listás juhar mellett vezet el.

Elmegy a holt Sió mellett is.

Áthalad egy szilesen

Érint egy  kettős törzsű mezei juhart is

Aztán kőrisek közt halad. Van itt kettős törzsű, szép nagy fa is.

Tipikus

Aztán egy nyiladékon az esőbeálló felé is lehet rövidíteni. 

Kész lett a látogatóközpont is, bár egyelőre nem tudható, mikor is van/lesz  nyitva. Szépek és örvendetesek ezek a fejlesztések. Azért bennem csak maradt  hiányérzet. Kéne most már egy-két igazi turistaút is a Gemencbe! Az Alföldi Kéktúra két rövidebb szakaszát,meg a bajai pirost nem számítva, nincs még ilyen.