 |
| A Pál-gödre vidéke. A májusi ár idáig hozott egy vadászlest. A Szúnyog-sziget a bédai tájegység északi részén helyezkedik el. A Külső-Béda holtág és a Duna közti területet nevezik így. Ez a sziget a tájegység leginkább természetes állapotban megmaradt része. A vidéken Zilai János bédai fővadász, hazánk egyik leghíresebb vadászszaktekintélye volt a kalauzunk. Vele megérkezésünkkor sikerült összeismerkednünk, és a dendrománia hamar megteremtette köztünk a közös nevezőt. Egy életre szóló nagy élmény volt az a délelőtt, amit társaságában tölthettünk szigetet végigjárva. |
 |
| A Pál-gödre taván sulyom úszik |
 |
| A táj tipikus képe egy vadászlesről |
 |
| A Nagy-Csukás tó kiskócsagok gyülekezőhelye |
 |
| Már gyülekeznek. |
 |
| Újabbak jönnek. |
 |
| Még egy. |
 |
| Már öten vannak |
 |
| A Kis-Csukás-tó. Erre a vidékre elsősorban a hatalmas fűzfák miatt jöttünk. |
 |
| Zilai János nagy fűzfájával. Gigantikus méretű, kettős törzsű, de kicsit alacsonyan szétágazó fűz. Együtt a két ág 1112 cm, ezzel legnagyobb füzünk lenne. A vastagabb fele önmagában messze túl a 600cm-en. |
 |
| Kicsit olyan, mint a szőkedencsi hárs. Kettős törzsű, de hamisítatlan nagy fa élményt ad. |
 |
| Lombkoronája is hatalmas területet fedd be. Előtérben útitársunk, a 35 éves UAZ katonai terepjáró, ami nem egy külföldi vadászvendég nagynevű német vagy japán terepjáróját húzta már ki a mocsárból. Mi is meggyőződhettünk- időnként a "majrévasat" erősen markolászva- rendkívüli terepjáró képességeiről. |
 |
| Kőrisek tobzódása |
