 |
| Hajnali indulás. A szálkai Mausz-kápolna |
 |
| Mai utam célja a Geresdi-dombságban lévő Hosszú-völgy végigjárása volt, és itt a gránitkibúvások keresése. Nem kellett sokat mennem. Mindjárt a völgy elején lévő tarvágás könnyen megfigyelhetővé tette hazánk legrégibb kőzetét. |
 |
| Megfigyelésem szerint a völgyben folydogáló patakmeder pontosan a gránitos tömb határán húzódik. Jobb oldalról (délről) a keményebb kőzet meredek fala, balról (északról) a puha lösz és pannon rétegek kísérik a völgyet, ami az eltérő keménységű kőzetek miatt aszimmetrikus. |
 |
| A grániton mohák tenyésznek |
 |
| Tipikus |
 |
| A patak felső vége felé a mederben is megjelenik már a gránit. |
 |
| A leglátványosabb gránitfal |
 |
| Egy oldalvölgy |
 |
| Téli fülőke |
 |
| A "szubmediterán kötelező" első eleme az illatos hunyor. Itt már egy elnyílt, öreg példány. Természetesen rengeteg van belőle. |
 |
| Az északi oldal löszös rétegei |
 |
| A "szubmediterán kötelező" másik eleme a szúrós csodabogyó. Nincs annyi belőle, mint hunyorból. |
 |
| A Googlemaps műholdkép azt a helyet mutatja, ahol a leglátványosabb gránitkibúvás található. |
