2014. január 3., péntek

A Hosszú-völgy gránitsziklái közt

Hajnali indulás. A szálkai Mausz-kápolna

Mai utam célja a Geresdi-dombságban lévő Hosszú-völgy végigjárása volt, és itt a gránitkibúvások keresése. Nem kellett sokat mennem. Mindjárt a völgy elején lévő tarvágás könnyen megfigyelhetővé tette hazánk legrégibb kőzetét.

Megfigyelésem szerint a völgyben folydogáló patakmeder  pontosan a gránitos tömb határán húzódik. Jobb oldalról (délről) a keményebb kőzet meredek fala, balról (északról) a puha lösz és pannon rétegek kísérik a völgyet, ami az eltérő keménységű kőzetek  miatt aszimmetrikus.

A grániton mohák tenyésznek

Tipikus

A patak felső vége felé a mederben is megjelenik már a gránit.

A leglátványosabb gránitfal

Egy oldalvölgy

Téli fülőke

A "szubmediterán kötelező" első eleme az illatos hunyor. Itt már egy elnyílt, öreg példány. Természetesen rengeteg van belőle.

Az északi oldal löszös rétegei

A "szubmediterán kötelező" másik eleme a szúrós csodabogyó. Nincs annyi belőle, mint hunyorból.

A Googlemaps műholdkép azt a helyet mutatja, ahol a leglátványosabb gránitkibúvás található. 

Fák és vadmacskák a Gemencben

A hétvége főszereplői közül az egyik. A hétvégén hajtóvadászatok voltak a Gemencben, amiről a Gemenc Zrt honlapja - nagyon helyesen é...