Burgasz "nagy száma" a tenger. |
A városban nem sok a műemlék, különösen az ősi kevés. A Szent Cirill és Metód székesegyház is 19.század vége nagy, de nem igazán eredeti alkotás. |
Ez kívülről. |
A katolikusok kis temploma sem túl művészi, de legalább nem ronda, mint az őt teljesen elnyomó Hotel Bulgária épülete. |
A zsinagóga hozza a 19, század végi zsinagógák elvárt színvonalát. |
Az eléggé kiábrándító város után valóságos üde színfolt a tenger. |
Nem zsúfolt a part. |
Szinte már magány. |
A nemrég átadott Grand Hotel se szép épület. |
Ami viszont nagyon pozitív csalódás volt, az a Régészeti Múzeum páratlan gazdagsága. Görög relief. A város neve a görög időben Pürgosz volt, ami meglehetősen hasonlít a maira. |
Egy másik görög relief. |
Olyan régi alapítású város volt Pürgosz, hogy még az archaikus korból is van tisztes szobortöredéke. |
Görög vörösalakos váza. |
A római időkben Deulttum volt a neve. A múzeum több reliefjén még ebben a korban is görög feliratokkal örökítették meg a trák lovasokat, akikkel a rómaiaknak megvolt a bajuk. |
A bizánci és az oszmán időkből alig valami van a múzeumban. Ez az 1775-ös sírkő viszont igen érdekes. |
Annál gazdagabb volt az a trák kincsgyűjtemény, amelyet egy külön tengerparti épületben mutattak be. 2004-ben került elő ez a halotti maszk, ami feltételezhetően I. Teresz trák királyhoz köthető. |
A kiállítás fő attrakciója a híres Panagyuristei kincslelet volt, amit eredetileg Plovdivban őriznek. Ennek egy ivókürtjének részletét látjuk. A bolgárok identitásában a trákok olyan szerepet tölthetnek be, mint nekünk a hunok, vagy a románoknak a dákok. |
|
A rendkívül előkelő- ám szerintem szépnek nem nevezhető- Grand Hotel előtti fasorban két alig élő, rendkívül öregnek tűnő olajfára akadtam. |
Ezekből a végnapjaikat élő ősi olajfákból több is akadt. |
A város sétálóutcáján az új építésű ház tervezésénél gondoltak erre az idős fügefára is. |
A fügefa részlete |