A Lankóc körüli erdőkben

A gemenci Lankóc semmikép se tévesztendő össze a Dráva melletti védett Lankóci-erdővel. A gemenci Lankóc eredetileg, ha jól tudom,  egy középkori település volt Decs magasságában, a mai Gemenci-erdő szélén. A terület neve dűlőnévként fennmaradt, sőt a 20.század elején cigányok is lakták, akik aztán továbbhúzódtak Gyöngyösoldalba, majd Decsre.(1). Ma a múzeumként működő szivattyúház és egy gátőrház, valamint a Gemenci-erdőt határoló védgát egy élesebb kanyarja őrzi meg ezt a régi nevet.

 A lankóci szivattyúház felirata.(Tavaly áprilisi fénykép)

A területen három olyan fa is áll, amiket Pósfai György derített fel, köztük két szép tölgy és a Gemenc legnagyobb fűzfája. A területen tavaly már jártam,(2) de akkor a magas vízállás miatt a fákat nem tudtam megközelíteni. A mostani árvíz előtti állapot arra sarkalt, hogy ezt a hiányt pótoljam.

Szép rét közepén áll a Gemenc legnagyobb kerületű fűzfája.

A fűz eléggé romos állapotban van. Sőt egy nagy odvának beszakadása óta olyan, mintha nem is egy fa lenne, hanem kettő. György 2003-ban 832cm-esnek mérte. Én most 835-nek.

Régóta ismert ez a tölgy is, péterhidinek nevezik. György 2003-ban 560-nak mérte, 2009 tavaszán 562-nek.  Most én 563-t mértem. Elképzelhető, hogy már nem nő. Elég rossz bőrben van.

A védgát belső oldalán sok helyütt egy időszakos vízfolyás húzódik. Ez a Visszafolyó-Duna maradványa. Figyeljünk a kép apró részleteire is! A jobb alsó sarokban a gemenci piros fazekak egy mutánsa, a piros vödör hever. (Aki számára a "gemenci piros fazék" nem mond semmit, az nézze meg György február végi gemenci képeit itt.

Tavaly akadt György erre a nagyszerű területre, ahol egy magasan szétágazó hármas tölgy áll.
Megvan még az a kidőlt fa is, amit György az átkeléshez használt. Lásd: (4)

Két cm-es gyarapodással 598cm-t mértem, eléggé körültekintően, alaposan.

Tavalyi utamon itt magasan állt a víz.

Bíztam abban, hogy egy-két új fa is akad majd. "Bemelegítésnek" ez a listáról lecsúszó 593 cm-es nyár akadt utamba. (Ezt 2012 nyarán már kidőlve találtuk)

A Lankóci-kanyar előtt akadtam erre a szép füzesre. Előtérben a terület egy listás, 720 cm-es fája.

Koordinátái: 46 16'25";18 50'55"

Végezetül Szomfova felé tartva egy 643 cm-es nyárfát is találtam.
(46 17'15";18 51'47")

A terület műholdképe

A Vajas-toroknál

A Vajas torkolata a szomszédos Karasz-erdővel  a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegységének Dunán inneni területének része. Kerékpárral közelíthető meg a Duna töltésen. A  Szt.László-hídtól mintegy 5 km-re található, délre.
A Vajas-torok már az Árpád-kori oklevelekben is szerepel. A Vajast ma csatornaként említik, de már az Árpád-korban körülfolyta Kalocsát. Valószínűleg a valami ős Duna-meder lehet a folyó Bács-Kiskun megyei oldalán.

A területen állítólag egy tanösvény fut végig, de a Gemenc Zrt. ismertetőtábláján kívül ennek semmi nyomát nem láttuk. Sőt, szombat délutáni szorgos munkával favágók vágták tarra a vadlesre emlékeztető kilátó előtti erdőt. Így a Gemenc gondozott tanösvényei után kicsit kiábrándító volt az itteni látvány, különösen a telepített nemesnyár erdőkkel.

A Vajas-torok műholdképe

 Tömegesen virított mindenfelé a ligeti csillagvirág

 A Vajas-fok

Füzek egy vizenyős rét partján

A legnagyobb fával a Karasz-erdőben találkoztam. A lebontott erdészház körül néhány tölgy állt, a legnagyobb a szokásos gemenci méretet tartományba esett, 465 cm volt.

Tengelici fák

Úgy illik, hogy március 15-én az ember olyan helyre menjen, amit az ünnep megkíván. A tengelici Csapó-kúria parkja erre ideális helyszín, hiszen itt megemlékezhetünk a reformkor nagy alakjáról, Csapó Dánielről, és a család másik hírességéről, Csapó Vilmosról, bár ő inkább a közeli Dunaszentgyörgyön élt. Korábban már jártam itt, akkor augusztusi nagy "dzsumbuj" takart el sok mindent. A park két nagy tölgyét újramértem, nem mutattak sok  gyarapodást, 484 és 495 cm-et mutatott a mérőszalag most. A közeli Gindly-Benyovszky kúria parkjában is újramértem a nagy nyárfát. Már tavaly 600 cm volt, most 603-nak mértem, elérte tehát a listás méretet. A fényképezőgépem akkumulátorának lemerülése miatt a képek mobillal készültek, ennek megfelelő a minőségük is.

A 485 cm-es tölgy a Csapó-kúria parkjában

A 495 cm-es, magasan kettéváló törzsű tölgynek egy vérbükk a szomszédja

A Gindly-Benyovszky kúria egykori parkjának szép szál fekete nyárfája a  Hotel  Orchidea gondozott parkjának dísze.

603 cm, koordinátái: N46 33'16" EO18 43'42"

Püspökszentlászló

Püspökszentlászló kétségtelenül  a Mecsek leglátványosabb települése. Március idusa előtt két napot töltöttünk -immár sokadszor- a múltidéző Bazsarózsa turistaházban. Régebbi képek megtekinthetők itt illetve itt.
A régebbi képeken is látható, hogy volt már itt március 15-én hó, de ekkora hóra, mint ami az idén fogadott minket, évtizedek óta nem volt példa.
A falu környékén tett kisebb túránk fás szempontból nem volt jelentős, egy 397 cm-es, nem túl szép bükkön kívül nem volt semmi más érdekes.Beszámolómban főleg az arborétumra fogok koncentrálni, bár itt sem találtam listás fát. Az arborétum létét tulajdonképpen Hettyei Sámuel pécsi püspöknek köszönheti, aki 1898-ban a kastélyt rendbe hozatva annak környékén tervszerű fatelepítésbe kezdett. A parkban főként az elmúlt több mint száz év alatt óriásivá nőtt fenyők a lenyűgözőek. Érdekes, hogy a fenyőket nagyjából nemezettségek szerinti csoportba ültették. A kastélyhoz legközelebb lucokat találunk, majd egy jegenyefenyőkből - főként a kaukázusi fajtából- álló szoros csoport következik. A legmagasabbra a duglászfenyők nőttek. Az arborétum kis dombján pedig feketefenyőkből  áll egy liget. Ez mellett sok más örökzöldet is találunk, simafenyőt, vörösfenyőt, páfrányfenyőt, óriás tuját, hamisciprust, sőt még egy japán szugifenyő párt is sikerült meghatároznom. A fenyők mellett a platánok formálják leginkább a park képét, szép a hárs fasora is. Tulipánfák, vadgesztenyék, tölgyek, szilek, juharok, barkóca berkenyék, liliomfák és egyéb kisebb fák és cserjék teszik teljessé az itteni gyűjteményt. A park leginkább listagyanús fája egy luc volt, 295 cm-es kerülettel.

A park a kápolna előtti kereszttel

A kápolna körüli platánok

A lucfenyők csoportja a tóval

Az arborétum lakói, háttérben e legvaskosabb luccal

 A park legmagasabb fái a duglászfenyők

A duglászfenyők csoportja

Fenyők közt

Tavaszra vár a vadgesztenye is

 Hó alól bujt elő a hunyor is 

A kankalin is rögtön kibújt, ahogy egy hómentes folt kialakult

A kisújbányai temető kellemetlen meglepetése: A méretes hárs egyik fele kivágva, a kereszt ledőlve. Egy régebbi kép a keresztről itt látható.

A Zengő a cigány-hegyi kilátóból

Téli erdő 1.

Téli erdő 2.

Szülőföldem fái

A korai évek élményeit sokáig megőrzi az ember. Én a mecseknádasdi kálvária alatt cseperedtem fel. A kálvária erdei fenyőinek sejtelmesen zúgó hangja meghatározó élmény lett számomra. Hosszú, hideg téli estéken percekig álltam az udvaron és hallgattam, hogy suhognak a fák a szélben. Gyerekkorom nagy "játszásai" is a természethez, az erdőkhöz, a romokhoz kapcsolódtak. Megannyi olyan élmény, amely személyiségemet formálta, akarva-akaratlanul, rejtve a tudat alatt.

 A mecseknádasdi kálvária 2008 nyarának egy késő délutánján a schlossbergi kilátóból

Egy szép erdei fenyő (2008 nyarán)

A másik meghatározó gyermekkori élményem a Schlossberg volt. A középkori Nádasd háromhajós templomának romjait akkor még nem konzerválták a dombtetőn, és természetesen a kirándulóközpontnak sem volt hírmondója se. A templomrom a barokk korban a püspöki kastély körüli nagy parknak és is része volt. A kastélyparkhoz tartozott az erdei fenyves is. (2010 márciusi felvétel)

 

A Schlossberg 2009 nyarán

A Schlossberg hatalmas cseresznyefáiból kettő még ma is áll. A Tsz csőszei inkább kevesebb, mint több sikerrel óvták a termést a falusi gyereksereg elől.(2009 novemberi felvétel)

Az egykori püspöki kastély kertjének bejárata a kastéllyal. A Műemlékvédelem c. szakfolyóirat egy 1980-as évekbeli száma még a park rekonstrukciós terveit is tárgyalta. Ma alig egy-két levitézlett  fa van csak meg a Klimó püspök egykori hatalmas parkjából. A kastély is évtizedek óta üresen pusztul. (2009 októberi felvétel)

Még áll egy-két  juharfa a kastély előtt
(2009 október)

A kastély mögötti parkból csak ez a platán maradt meg

A kastély egykori szökőkutas, japán házas, kerti lakos, műromos parkjából nem maradt meg más, mint ez a kis facsoport. A pusztulás akkor vette kezdetét, amikor a püspökség az 1930-as években lemondott a kastélyról, mert a kastély előtt vezették el a régi 6-os főközlekedési utat. (2009 október)

Az idei karácsonykor már ledöbbentett az, hogy a templom előtti hársfasort kivágták.Most megnéztem a tönköket, a fák egészségesnek tűntek. Egyszerűen nem találok magyarázatot erre a  pusztításra. (2010 március)

Csak ezt az egyetlen régebbi képet találtam a templom előtti hársfákról. (2008 nyara)

 A Vérrel Verejtékező Krisztus kis barokk kápolnája mellett áll ez az impozáns ezüst juhar.
(2009 nyara)

Gyermekkoromban nagyon kedveltem a patak mentén álló hatalmas jegenyéket. Sajnos ma már alig egy-kettő áll ezek közül. Ezt a teljesen odvast nemrég vághatták ki. (2010.március)

Nincs még egy olyan falu az országban, ahol ennyi szép kereszt állna. Ez a Hikele nevű dűlőben áll. 

A Sclossbergtől nem messze az erdőben hatalmas "kanyonokban" indiánoztunk. (2010 március)

A "kanyonok" mentén gyertyános-bükkösök.  (2010 március)

 

A nádasdi gesztenyés messze nem olyan híres, mint a pécsváradi vagy a zengővárkonyi, de nagyjából ugyanolyan vigasztalan képet mutat.

 

A kéregrák által elpusztított gesztenyést lassan elnyomja bozótos (2010 március) 

A gesztenyés szélén még áll két fa - a legnagyobbak- amelyek még élnek. Rengeteg földön heverő szúrós gesztenye mutatta, hogy a legutóbbi őszön is még hoztak termést. Kishitűségem miatt nem vittem centit. (2010 március)

A gesztenyésben tömegesen nyílik március elején az illatos hunyor.

A gesztenyés másik tavaszhírnöke a szártalan kankalin.