2024. május 4., szombat

Ismét a Brinyóban


Két hét után ismét a dunaszentgyörgyi láperdőbe vezetett kb. 1,5 órás utam. Ezúttal a falu felől közelítettem meg a terepet. Innét 2011-ben egyszer már elindultam, de ezen a réten olyan allergiás roham tört rám, hogy vissza kellett fordulnom. Mivel utóbbi években ez a májusi allergiám már nem jelentkezik, ezért újra belevágtam az útba. 
2011-ben a fenti képen látható rét tele volt virágzó mocsári nőszirommal. Most csak a terület szélén vezető csatornában láttam őket. Talán ez is a terület kiszáradásának jele. 
Tulajdonképpen a csak a terület határán sétáltam végig, komolyabb túrafelszerelés nélkül, rövidnadrágban, de legalább centi volt nálam.  Egy vadásznyiladékon tértem csak be a terület belsejébe, egy rekettyefüzes nádasba. 
Így egy erősen mozaikos területen mentem, vadászok és mezőgazdászok által jól karbantartott útvonalon. 
Az első dendromán mérést egy szántóföld mellett álló jelfánál ejtettem meg. 
A fekete nyárnak neve is van. A lábánál lévő sűrű, szúrós bozótos egyből el is vette kedvem a méricskélésektől, különösen úgy hogy a fa csak 560 cm-esnek bizonyult. 
Tovább haladva főként a füzek tűntek jelentősebbnek. Egy szintén táblával megjelölt fűzre ( 9/A állt a táblán)  még rámertem az előzőhöz hasonló szenvedéssel, de ez is csak 590-es lett. 
Egy újabb, karcsú fűz. 
A területen sűrűn állnak a vadászlesek. Gondolom, itt is tetemes vadkárt okoznak a területen élő és a földekre kirajzó vaddisznók.   
Ez az alaktalan, amorf növényi halmaz valójában egy fűz, sőt listás törzzsel is rendelkezik, 620 cm-es kerülettel. 
Kicsit távolabbról némi fa jelleg is felfedezhető. Ennek mérése is sok szenvedéssel járt, úgyhogy azonnali hatállyal az "amorf növényi halmazokat", amiket régebben fűzfának neveztem, cserjének minősítettem át, hogy mérésüket elutasíthassam. 
Vadászok által vágott nyiladékon haladok, erre-arra nagyobb füzek. 
Felismerni véltem a helyszínt. Egy olyan helyek vagyok, amit 2013-ben Kalotás Zsolt megmutatott. Akkor novemberben csizmaszárig süllyedtünk ebben a nyiladékban. Most félcipőmnek sáros se lett az alja, kicsit volt csak puha a talaj. Ezt is kiszáradási jelnek vélem. 
Később Pósfai György is járt erre, és hitelesítette ezt a listás füzet, ami ellentétben az amorf növényi halmazokkal, tetszetős fűz. 
Amerre a vadászok járnak. 
Az  Öreg-nyilas rétjén keresztül érek vissza a faluba.