2022. február 13., vasárnap

Rövid drávai dendromán találkozó (RDDT): 1. Útban odafelé

Gyakorlatilag csak egynapos  dendromán találkozót szerveztünk a Dráva mellé. A résztvevők balról jobbra: Lukács Róbert aki  a házigazda volt, jómagam, Pósfai György és Szél Győző. A bolhói tölgy előtt vagyunk, amiről  még lesz szó. 

Szállásunk felé tartva két rövid megállót iktattam be. A zengővárkonyi gesztenyésben...

...2017. áprilisában jártam legutóbb.

A kéregrák itt is pusztít,de ez a gesztenyés szerencsére rendkívül lassan hanyatlik. 

Ez persze messze nem jelenti azt, hogy ne lenne rengeteg letört, lecsonkolt ág.

Számomra mégis kellemes csalódás volt ennek a kis gesztenyésnek a rendkívüli életereje.

A legszebb fa. 

Félszemű.

Aggastyánok egymás közt. 

A  bal oldalon látható nagy hétszázas soha nem volt igazán egybe, és ez egyre inkább elmondható róla. 

Ennek a listás fának öt éve elkezdett a kérge hullni. Szinte biztos voltam benne, hogy ez a derékszögben kinyúló oldalága már nem lesz meg, de ebben is kellemesen csalódtam. 

Régen négy listás gesztenye volt itt, és ez a négy még mindig megvan. Pósfai György is járt itt, és újramérte  a fákat. 

Úgyhogy mindenképpen érdemes lesz majd az ő honlapját is felkeresni. 

 
Második megállóhelyem már erős szürkületben a Pécs határában lévő Égevölgyi-parkerdő volt a maga hangulatos tavával.

Legértékesebb látnivaló itt néhány bükk volt, aminek hatalmas gyökérzetét láthatóvá tette az erózió. 

Egy mutatós kocsánytalan tölgy is van itt. 

Újabb bükkgyökér-háló gubancolódik a vörös homokköves hegyoldalban. 

A hely legnagyobb bükkjére Lukács Robi néhány éve rámért, és akkor az csak olyan 360 körüli volt. 

A tó már több, mint 40 éves. 

Szálláshelyünk az erős vizuális ingerek iránt érzékenyek számára kínált élményeket, 

...több helyütt is.