Szállásunk felé tartva két rövid megállót iktattam be. A zengővárkonyi gesztenyésben... |
...2017. áprilisában jártam legutóbb. |
A kéregrák itt is pusztít,de ez a gesztenyés szerencsére rendkívül lassan hanyatlik. |
Ez persze messze nem jelenti azt, hogy ne lenne rengeteg letört, lecsonkolt ág. |
Számomra mégis kellemes csalódás volt ennek a kis gesztenyésnek a rendkívüli életereje. |
A legszebb fa. |
Félszemű. |
Aggastyánok egymás közt. |
A bal oldalon látható nagy hétszázas soha nem volt igazán egybe, és ez egyre inkább elmondható róla. |
Ennek a listás fának öt éve elkezdett a kérge hullni. Szinte biztos voltam benne, hogy ez a derékszögben kinyúló oldalága már nem lesz meg, de ebben is kellemesen csalódtam. |
Régen négy listás gesztenye volt itt, és ez a négy még mindig megvan. Pósfai György is járt itt, és újramérte a fákat. |
Úgyhogy mindenképpen érdemes lesz majd az ő honlapját is felkeresni. |
Második megállóhelyem már erős szürkületben a Pécs határában lévő Égevölgyi-parkerdő volt a maga hangulatos tavával. |
Legértékesebb látnivaló itt néhány bükk volt, aminek hatalmas gyökérzetét láthatóvá tette az erózió. |
Egy mutatós kocsánytalan tölgy is van itt. |
Újabb bükkgyökér-háló gubancolódik a vörös homokköves hegyoldalban. |
A hely legnagyobb bükkjére Lukács Robi néhány éve rámért, és akkor az csak olyan 360 körüli volt. |
A tó már több, mint 40 éves. |
Szálláshelyünk az erős vizuális ingerek iránt érzékenyek számára kínált élményeket, |
...több helyütt is. |