 |
| A kisvasút, gemenci idegenforgalom jelképe. |
Először tekintsük át az előzményeket:
1. A Gemenc idegenforgalmának történetéről itt írtam.
2. 2008-ban (Horváth István polgármesterkedésének idején) készült el Nemzeti Park, a Gemenc Zrt., és Szekszárd város együttműködéseként egy átfogó turisztikai fejlesztés koncepció, amelyben a következő elemek voltak megtalálhatók:
- a Szarvas-csárda környékén kialakítandó turisztikai központ
- dunai kikötő fejlesztése
- évi 400 ezer turista idecsábítása
Az együttműködő felek 1,5 milliárdos pályázata nem lett eredményes. A 400 ezer turista idecsábítása szerintem eleve illuzórikus volt. (Összehasonlításul, egyetlen világörökségi természeti látnivalónknak, az aggteleki Baradla-barlangnak évi 130 ezer látogatója van, az összehasonlíthatatlanul kedvezőbb környezetben fekvő poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumnak 200 ezer.)
3.Közben a Gemenc Zrt. Pörbölyre koncentrálta a fejlesztéseket: itt lett a kisvasút végállomása, büfével és ajándékbolttal. Van itt egy kiállítás is „Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben” címmel. Több szálláshely, erdei iskola, tanösvények és játszóterek, arborétum, a közelben a méhészeti gyűjtemény, halászati bemutatóhely és vadmegfigyelő, szavassal és vaddisznóval, két turistaút, tanösvény.
4. 2014-2015-ben a Gemenc Zrt. Keselyűsben is fejlesztéseket végzett, amelynek eredményeként egy kisvasúti fogadóállomás létesült, mellette játszótérrel és egy rövid tanösvénnyel, valamint megépült az általam sűrűn látogatott Sárosi-torony.
5. 2016 február végén Orbán Viktor a Modern Városok Program (MVP) keretében 33 milliárdos városi fejlesztésről írt alá megállapodást Szekszárd polgármesterével, ami a következő turisztikai elemeket tartalmazta:
a) "4,8 milliárd közpénz bevonásával legalább négy csillagos szálloda épül a tolnai megyeszékhelyen". Ennek pontos helye nem volt meghatározva.
b) „2-3 milliárdból… Szekszárd „hóna” alatt olyan dunai kikötő létesül, mely a személyszállító hajók kikötésére is alkalmas.” Ennek pontos helye nem volt meghatározva.
c) „ Mivel a gemenci kisvasút eddig nem jött be a városba, egy szárnyvonal is épül.”
d) „…továbbá 2 milliárdos beruházást jelent egy interaktív kalandpark-ökocentrum.” Ennek pontos helye nem volt meghatározva.
Részletesebben itt írtam erről, több érvet és ellenérvet felsorakoztatva.
 |
| A jelenlegi gemenci kikötő. Itt lesz az új pontonkikötő. |
A mostani választási ígéretekből a következőket lehet megtudni:
1. A "kalandpark-ökocentrum" (máshol "élménypark") a Szarvas-csárdánál épülne meg.
Eléggé általánosan így fogalmaznak: "Az ökocentrum magában foglalja a Gemenc természeti értékeinek bemutatását, interaktív elemeivel vonzó és tartalmas időtöltést ad a gyerekek, a felnőttek és a családok számára egyaránt."
2. A kikötő a már meglévő szerény, Gemenc Zrt. által üzemeltetett Duna-parti stég mellet, "új pontom kikötő" formájában épülne meg, a "turista- és szállodahajók fogadására."
3. A kikötő és a szarvas-csárdai ökocentrum közt felújítanák a meglévő kisvasutat, ezen keresztül jönnének be a vendégek.
4. Az "élményparkból" a vendégeknek lehetőségük lesz "túraszerűen megismerkedni a szekszárdi borvidékkel." (Ez gondolom azt is jelentheti, hogy a szervezett turistákat busszal behozzák valamelyik pincébe borozgatni.)
5. Két szálloda is épülne. Egy ****-os a belvárosban a volt főiskolai E épület átalakításával, egy ***-os a fejlesztendő sportcentrumban.
6. A belvárosból kerékpárút épülne Keselyűsig, és az odavezető utat is felújítják.
 |
| A Frigyes főherceg-féle pavilon Bárányfokon. Az 1980-as években történt felállítása során ronda palatetőt kapott, most ez is javítható lenne. |
Örvendezések:
Örvendezni lehet azon, hogy a gemenci fejlesztések nem felejtődtek el, részletezve, különösen a következőkön:
1. Csak örvendezni lehet azon, hogy a kisvasutat már nem akarják behozni a városba.
2. Nem várnak már illuzórikusan 400 ezer turistát sem, talán az elképzelések közelítenek a realitásokhoz.
3. Már 2016-os írásomban utaltam arra, hogy Keselyűs a kerékpározás Mekkája lehetne, ha ki lehetne jutni oda normális kerékpárúton. Most ez tervbe vették, pedig ez az eredeti Modern Városok Programból kimaradt.
Aggodalmak, javaslatok:
1. A keselyűsi út felújítása során vigyázni kéne a mellette álló nyárfákra, amiket már majdnem kivágtak, ahelyett, hogy végre természetvédelmi oltalom alá kerülnének. Ismertető táblát a legnagyobb nyárfának, kitisztítani a környezetét!
2. Az ökocentrumban, a " Gemenc természeti értékeinek bemutatása" témában nehéz valami újat és látványosat kitalálni. Ugyanilyen kiállítás van már Pörbölyben is. Sokkal egyszerűbb lenne, ha a reménytelen helyzetű Bárányfokról áthoznák az "Élet az ártéren' kiállítást a Frigyes főherceg-féle pavilonnal együtt, immár 5. helyére, a Szarvas-csárda környezetébe. A szépen restaurált, újra fazsindelyessé tett, jó helyen álló épület nagyot dobna a szokásos diorámákon és egyéb hasonló bemutatókon. Nyilván sokat lendítene a helyzeten egy (nem csak vaddisznót és szarvast bemutató) vadaspark, vagy egy gemenci akvárium is.
Frissités: (2019): A Frigyes főherceg-féle pavilont a Gemenc Zrt. áttelepítette Pörbölyre.
3. Az ismertető úgy szól, hogy a "Szarvas -csárda helyén" kerül az új ökoközpont kialakításra, nem úgy, hogy a "Szarvas-csárda mellett". Remélem ez csak rossz szövegezés, és az épület megtartását tervezik. Az 1971-ben átadott épület tervezőjének a nevét nem találtam, de mindenképpen a korai hazai organikus és ökoépítészet egy szép példájáról van szó, aminek megőrzése feltétlenül kívánatos lenne. (Kiegészítés: A tervező Váczi Imre, szekszárdi építész. Köszönöm Szombatheyi Gergely információját. )Eredeti funkciójának megfelelően szolgálhatna az ökocentrum étterméül, kiegészítve pl. egy "retró kiállítással" bemutatva a pártállami és korábbi vadászatokat is.
4. Szekszárdon eddig úgy gondolták, hogy a kerékpárutak kialakítása megoldható némi útburkolati jel felfestésével. Remélem, az új kerékpárút nem ennek szellemében készülne. Nagy kérdés, hogyan viszik át az M6-os felett, hiszen az S113-as (őcsényi) országút felüljárójának megépítésekor nem foglalkoztak olyan aprósággal, hogy azon később kerékpárutat vezessenek át. Egyébként is, nem tudom mennyit szánnak erre, de mai elszállt árak világában 1km kerékpárút kb. 100 millió forintból jön ki, ez azt jelenti, hogy Keselyűsig 1,6 milliárd lenne az út megépítése. Talán kicsit olcsóbb, hosszabb és mindenképpen szebb, ha Sió töltésen vezetne végig az út a Csörge-tó érintésével, ekkor az M6-os Sió-hídja alatt elvihető a kerékpárút.( Mint megtudtam, valóban ez a fejlesztési terv.)
5. A kalandparkok száma ma 70 körül van hazánkban, a telítődés jelei mutatkoznak. Hozzánk legközelebb a Mecsekextrém van és a Kiserdei Kalandpark Baján. Ebben a környezetben csak kreatív, jó ötletekkel lehetne gazdaságosan üzemeltetni egy kalandparkot.
6. Növelni kell Keselyűs turisztikai kínálatát. Ehhez új turistautakat kell felfesteni (ki a Duna-partig és vissza; hátfői és sáros-alji körtúra kialakítása), kenubérlési lehetőségeket kéne biztosítani, madármegfigyelőt építeni a Borrévi-tóra is, stb. Az eladó Keselyűsi- csárdát meg kéne vásárolni, majd visszaalakítva eredeti jellegét, szálláshelyeket kellene kialakítani benne. A környezetét is rendezni kéne, hogy külsőségekben is vonzó legyen Keselyűs.
7. Végezetül meg kell értetni a Gemenc Zrt.-vel, hogy egy turistabarát környezetben nem hozhatnak olyan intézkedést, hogy másfél hónapra lezárják a teljes erdőt. Ehhez persze meg kéne teremteni a turistabarát környezet feltételeit.
