Az idei nyár kabócáktól hangos erdőket hozott a Szekszárdi-dombságban. Most sikerült megörökítenem a hangzavar okozóját is. Ez a reggeli kis 1 órás sétám egyben új kamerám, egy Sony DSC HX-200V tesztelése is volt. Régi kis Fujim lassan ezer sebből vérzik, bár jól mutat rajta a drótozás, de egyre több elektronikai funkciót is elhagy, és kedvenc egyéni beállításaimat sem érem már el rajta. Nem vitatva érdemeit, és megelégedve eddigi teljesítményével, születésnapomra végre beszereztem egy új kamerát, a józan kompromisszumok jegyében. DSLR, MILC kategóriába nem léptem át, aminek egyszerű oka a közalkalmazotti bérezésem. Szerencsére a HX-200V-nek megjelent a továbbfejlesztett-de nem szükségszerűen jobb!- változata is, ami hirtelen letörte az árakat is. Nyilván ezt a gépet a partyfotózásban jeleskedni vágyó sznoboknak szánták- mi mással magyarázható a mosolyfelismerő, és a mosolyérzékenység -állítás funkció- , de én a természetfotózáshoz kívánom használni. |