A Vólent-öbölnél

Bármilyen furcsa is, a Fadd mellett található Vólent-öbölnél most, május közepén jártam először. A Faddi-holtág elsősorban Dombori strandjairól és  üdülőiről híres. Itt a faddi Vólent-öböl mellett is van egy kisebb üdülőterület, de ez nem strandjairól, hanem mint horgászterület híresült el. Főleg  szürkeharcsáiról nevezetes. 

Vizitökök. Matektábort tartottunk az itteni egyik üdüélőben, így kerültem  most ide. 

Egy szünetben a parton sétáltam és azt fotóztam, ami adódik. Párzókerék.

A szitakötők és acsák meghatározása külön műfaj. Néhány fajt ugyan régebben már magtanultam, de  a holtszezonban  elfelejtettem  a nevüket. Ez talán vízipásztor vagy fehér pásztor fiatal példány. 

Ezt is talán a fehér pásztor, csak már kifejlett példány 

A molnárkákat mindig említem, amikor a felületi feszültséget tanítom. A felvételek még május közepén készültek, akkor a nyárfa "szöszei" borították a holtágat. Valahol azt olvastm, hogy átlag minden egynilliómodik "szöszből"  lesz csak nyárfa. Amik vízbe hulltak, nem túl esélyesek. 

Ez még nem az öböl, hanem a holtág. 

Mocsári nőszírmok garmadája. 

Ez már maga az öböl. A Tolna-megye földrajzi nevei szerint a Volent családról kapta a nevét. Ezen kötet szerint hosszú ó-val irandó, én is így tettem. 

A falu közepén lévő Bartal-tölgyhöz is ellátogattam. 

Pesszimista oldalán csonkolt ág, cincérrágás, száraz levél. 

Az egykori Bartal-kastély parkjánk másik listás fája ez a lepényfa, hatalmas dudorral a testén. 

 

Határtalanul Erdélyben: A tordai sóbánya

Erdély két nagy sóbányája közül a tordaiban jártunk. A képen egy tárna fantasztikus mintázata.

Egy másik tárna. Érdekesek a viszhangok is egy ilyen sokjáratú, fantasztikus méretű bányában. 

Egy  nagyobb termeket összekötő vágat.

Egy 18.századi emelőszerkezet, amit egykor lovak hajtottak.

Mindenütt sókristályok.

Gigantikus föld alatti világból a Rudolf tárnát néztük meg. A Rudolf-tárna trapéz alakú kupolája 42 méter mély, 50 méter széles és 80 méter hosszú. 13 emeletnyit kell lelépcsőzni, ha nem akarja az ember végigállni az iszonyú hosszú sort a liftnél.

Innen még jó pár emeletet kell lemenni, amíg az ember a legmélyebb ponthoz ér, a tóhoz. 

A tó partjáról felnézve az embert letaglózzák a fantasztikus méretek. A képen jól láthatók a mélybe letekintő emeberek, akik a Rudolf tárna szélén állnak. Jobb oldalon látható a lift aknája is a lámpasorral.

Fantasztikus formák. A kép nyilván nem adhatja vissza a látvány gigantikus mélyégeit.

Mindenütt só. A sót már a rómaiak is bányázták Tordán. I. Géza idejéből van az első magyar adat. A  látogatható tárnát 1691-ben nyitották meg és 1935-ig folyt itt a bányászat, amelynek csúcspontja a 19. század második felére esett. 

Határtalanul Erdélyben: A Tordai-hasadék

A hasadék Magyarpeterd felöli vége az autópályáról.

Erdély egyik legismertebb turisztikai látnivalóját a túristacsoportok Torda felöl szokták inkább megközelíteni. Én kb. 25 évvel ezelőtt jártam itt. Akkor lehangolóan kopár és szemetes volt a völgy, és inkább csak ez a negatív élmény maradt meg bennem. 

Most szerencslre felülíródtak ezek a negatív emlékek, és nagyon pozítív benyomásokkal távoztam.

Régebben még nagy viták zajlottak ennek a szurdoknak a keletkezése körül, de ma már egységes a szakma: nem beszakadt barlang a magyarázata, hanem a Hesdát-patak bevésődése lépést tudott tartanai a hegység egészének emelkedésével. 

Négy függőhídon kelünk át útközben.

A hegymászók által is kedvelt terep.

Ezeket a sziklákat másszák. 

Furcsa, odvas nyár a Hesdát-patak mentén.

A patak.

A szurdok kb. 2 km hoszzú.

Helyenként 300m magas sziklafalak határolják. 

Egy Szent László legendája is van, miszerint a kunok majdnem sarokba szorították a hegygerincnél a szent királyunkát, de istenhez fohászkodva megnyílt előtte a hegy, lehetővé téve a menkülését. 

Románia első természetvédelmi területei közé tartozott, 1938 óta védett. 

Jura kori mészkőbe vágodott be a patak. 

Van vagy 30-60 barlangja, de egyik sem jetős.

Néhol drótkötél segíti a haladást. 

III. Endre király 1291-ben tordai kereskedők részére kiállított  kiváltságlevele említi először Thorda hasadékja néven. 

A patak kb. 70m szintkülönbséget esik 2,5 km alatt. 

Tipikus. 

Az Élelt-torony csipkés csúcsa az egyik leglátványosabb sziklaalakzat. 

Azt mondják úgy tehető igazán látványossá, ha egy körtúrává szervezzük azzal, hogy a végénél felmegyünk a sziklaperemre, és ott jövünk vissza. 

Mi megelégedtünk azzal, hogy végig a patak mellett mentünk.

Ma már főszezonban (májustól oktüberig) belépődíjas, de mi a kasszát zárva találtuk. 

Végezetül egy közeli részlet valamelyik sziklafalból.

 

Határtalanul Erdélyben: Ami adódott útközben

A Határtalanul Program keretében osztályommal Erdélyben jártam. Bár kész programot kaptunk és annak összeállításába nem volt beleszólásom, igy is  sok látnivalót érintettünk, köztük természetieket is. A közölt felvételek java útközben, a mozgó buszból készült, és ez meg is látszik a minőségen. 

Első két képünkön Erdély legmagasabb peremhegysége, a Fogarasi-havasok hófödte csúcsai láthatók távolról, a Küküllő-vidék egyik magasabb pontjáról, Segesvárról Marosvásárhely felé tartva. 

Erdély másik vége. Kilátás a Király-hágóról a régen csak Biharerdőnek nevezett Erdélyi-szigethegység felé.

A Király-hágó 582m magasan vezet át partiumi területek felől a történeti Erdélybe. 

Egy kalotaszegi fás legelő Zsobok határában. 

Egy néhány nappal korábbi hidegfront hatására a Kalota-havas legmagasabb csúcsai a Vigyázó (1836m) környékén ismét fehérbe öltöztek. 

A Torockói-hegység a buszablakból.

A Torockói-hegység fő folyója az Aranyos, itt Torda határában látjuk.

A torockói Székely-kő a buszablakból. 

A Tordai-hasadék a buszablakból. A Tordai-hasadékról még lesz szó. 

A Mezőség peremén, a Maros völgye felé, számos helyen ilyen érdekes letörést láttam a buszból. 

Két éjszakát a Mezőség szívében lévő Mezőmadarason töltöttünk, élvezve a helyiek vendégszeretetét. 

Jellegzetes mezőségi táj. 

A táj a mezőmadarasi református templommal. 

Mezőmadaras a buszablakból. 

Egyik hajnalai sétámon a református temető közelében fotóztam, néhány érdekesebb virág is utamba került. 

Ez is egy ilyen. 

A Mezőség területéről évszázadok során szinte az összes erdőt kiirtottak, és a területen legeltettek vagy szántőföldeket törtek fel. 

A Mezőség déli peremének letörése a Maros völgyére. 

Eróziós formák.  

A Mezőség területén számos helyen figyelhetünk meg effajta eróziós formákat, amit a természeti formák mellett  az erdőirtás  és a túllegeltetés fokozott. 

Jellegzetes Küküllő menti táj a segesvári várhegyről. 

A szovátai Medve-tó. Részletesebb bemutatását lásd itt. 

A Székelyföld területét éppen csak érintettük keletről. 

Korond templomának tornya. 

Farkaslaka temetője. 

Székelyföldi táj. 

Kilátás a kolozsvári Fellegvárból a város környéki hegyekre. 

Háttérben a Gyalui-havasok előhegyei. Elképesztő ütemben fejlődik a város. A külvárosban toronyházak nőnek ki a földből, és a város metróvonalait is tervezik már. Ugyanakkor a város szeméttelepére ráépülve még mindig ott a favelák negyede.