Zajlás

Jégzajlást folyón én életemben eddig csak egyetlen egyet láttam. 2006 februárjában a Tiszán Szegednél. 2012-ben is zajlott a Duna, de akkor nem néztem meg. Gondoltam, most nem hagyom ezt ki.

Először , még tegnap a palánk Sió-hídhoz mentem ki. Itt lényegében beállt a jég. A közúti híd környékén valami tán belefolyik, mert itt kezdődött egy pár száz méteres jégmentes szakasz a vasúti hídig.

A jégmentes szakasznál szárcsák és kárókatonák gyülekeznek.

A látvány a vasúti hídról a közúti híd irányába.

Így ér véget a be nem fagyott rész.

A vasúti híd alatt végig beállt a jég.

Ma reggel néhány percre kiugrottam a Szent László-hídhoz. Itt kevesebb a jég, mint a pesti képeken, de nem feledkezzünk meg arról, hogy a paksi üzemvíz csatorna szinte forró vizet nyom a Dunába. Ilyenkor lehet ott csodavilág, amiről pl. Vincze Bálint csinált nagyszerű felvételeket.

Jég

Jég és part.

Part

Elég rendetlen csapat jön.

Elhúznak a híd felett. Azért rendetlen csapat, mert kárókatonák és vadlibák vegyesen vannak. Hazafelé az M9-ről ismét látom őket, össze-vissza kevertek, akkor éppen visszafelé. 

Az év első fatalálata

Pesten volt hivatalos dolgom belvárosban, a Múzeumkertben tettem egy kört a kemény
hidegben. Itt tűnt fel ez a bálványfa. Se centi, se fényképezőgép nem volt nálam, ez a
kép mobillal készült. Itthon láttam, hogy ez nem az, amelyik a listán van. Aztán találtam
egy precíz felmérést. Ebből tudom, hogy ennek az átmérője 102cm, elég szabályos kör,
ez alapján kerülete 320cm-nek adódna, de nyilván azért ennél kisebb, de 300cm-nál
valószínűleg nagyobb. Nemsokára viszont tényleg ez lehet a Múzeumkert egyetlen
listás fája, mert a jelzett felmérésben a mostani listás kivágásra ítélt.
(Vagy lehet, hogy már ki is vágták, nekem nem tűnt fel.) Ez a fa nem hozza
lázba a dendromán közösséget, engem se, de mégis csak egy biztató évkezdet.

Szilveszteri túra a Pörbölyi-erdőben

Régi honlapom bejegyzései indultak mindig ilyen stílusú képekkel. Az idén visszatérek ehhez a szokáshoz.
Kedves pesti vendégeink (és persze mi is) szerettek volna egy túrát szilveszter napján, lehetőleg a "Pörbölyi Titánt" érintve. Így egy régebbi utamat újrajárva még a legnagyobb gemenci tölgyet is érinthettük. Két autós szervezéssel 14,6 km-t tettünk meg a Pörbölyi-erdőben, a jelzett zarándokútvonallá minősített utakon.

Az "Oszlopcsarnok" a Simon-Duna mentén

A nagy kettős törzsű

Három fa, együtt vagy 10-11m,de a másik oldalról csak 60cm magas. A vastagabb törzs érdemes lett volna külön egy mérésre, de megint jó érzékkel otthon maradt a centim.

Simon-Duna egy újabb meglepetésfája. Gyenge 600-as, ránézésre.

A Simon-Duna menti "rakéta" továbbra is remek formában

A "Pörbölyi Titánt" is a Simon-Duna mentén, a nagy 900-as felől közelítettük meg, mögötte a 800-as, majd a harmadik listás.

Sokadik találkozás.

Most itt három társasággal találkoztunk. Az idelátogató szépszámú turistának a Gemenc Zrt. mindjárt egy tarvágásos-bekerítéses módszertani bemutatót tart az erdőgazdálkodás leghatékonyabb módszeréről, kb. 30 méterre a Titántól.

Egy fok, felette új híd. Partján egy minden bizonnyal listás zöld juhar.

A Móric-Duna

500-as fűz.

A kádári (de nem jánosi) halászháznál érjük el a Dunát.

Élénk madárélet, főként tőkés récével és kárókatonával.

Utunk legnagyobb új-fa-élménye, egy fehér nyár feltárt gyökérzetével.

Jó nagy fa.

Követtek minket.

Szemben a Kádár-sziget, ahová jó lenne egyszer eljutni.Itt évtizedek óta nem folyik semmiféle erdőgazdálkodás.

Így ér ki a Címer-fok a Dunához.

A kádári (de nem jánosi) kanyar.

Lassan alkonyodik.

A fokgazdálkodás nyomai a Címer-fok medrében.

A Gemenc legnagyobb tölgye.A szuloki fás legelő utolsó maradványa.

Szép fa, északi oldala csupa moha.

A moha még deres.

A Nyéki-Holt-Duna 1.

A Nyéki-Holt-Duna 2. 

Szép füzek a holtág mentén.

A területet listás füze teljesen romos már.

A listás nyárfát már szürkületben látjuk, kiérünk az 55-ös úthoz, szép utunk véget ért.

Mostanában mifelénk: Az év utolsó útjai

Jég a Szálkai-tározón. Az elmúlt napok tavaszias melege a jég jó részét levitte a környező tavakról, de a hűvösebb öblökben még maradt azért.

A szálkai akácos mellett is elmentünk, ahol 2009 óta jó pár fa várja, hogy felkerüljön a Pósfai-listára. Időnként megjelennek itt láncfűrészes emberek, de sok fa áll még.

A jég szélén.

Ez már ma hajnali kép útban Keselyűs felé. Több tucat nagy kócsag keresgél a vetésben. Most biztos nem hal a  menü.

Különös hajnali felhő. Ma az Ősők-túrája lett volna hagyományosan, de ez a hagyomány az idén megtört. A Gemenccel próbáltam vigasztalódni.

A Sáros felett erősen fújt a szél.

578 cm lett ez a kettős fűz a tó mellett.

A toronyból.

Varjak a jégen.

A Sárosalja-erdőben tettem egy nagy kört. A Sáros északi végén régi hódrágás nyomok. Frissek már nem voltak.

A Telefonos-tavak felé vettem az irányt. A furcsa név eredetéről már régebben szóltam, megtekinthető itt.

Itt állt egy hatalmas, eddig még méretlen fűz.Gondoltam én is egy 800-as fűzzel búcsúzom az idei évtől.Ez sem jött össze. 

Felkelt a Nap.

A Sárosalja-erdő biztosan pályázhat a Gemenc legunalmasabb erdőrészének címére.

A Felső-Telefonos és hitvány füzesének a képével búcsúzom a 2016-os évtől, ami a 2017-es év felől nézve majd az aranykor utolsó évévé fog magasztosulni mostani jóslatom szerint. Boldog új évet kívánok minden olvasómnak!