![]() |
Fertőrákos leghíresebb látnivalója a kőfejtő. |
![]() |
A kőfejtő felett vezető tanösvény mellől szép kilátás van a Fertő-tóra. |
![]() |
Ez a kép azért került ide, mert az egyik kondenzcsíknak érdekes sötét folyatása van, ami számomra szokatlan. |
![]() |
A kevésbé látványos északi oldal. |
![]() |
A tó partján a régi cölöpházakat elbontották, az új, sok vitát kiváltó nagyszabású fejlesztéseket pedig leállították. |
![]() |
Örömük nekik sem lehet teljes, mert ha így folytatódik, -és miért lenne ez másként?- akkor néhány éven belül az egész tó kiszárad, és a Velencei-tó sorsára jut. Az osztrák idegenforgalomi szakemberek szeretnének a magyar Mosoni-Dunából vizet szivattyúzni ide, amiről a környezetvédők hallani sem akarnak, mert a tó vize egészen más jellegű, mint a Dunáé, és teljesen felborítaná az itteni ökoszisztémát, mondják. |
![]() |
A tikkasztó 40 fokos hőségben tett sziklatúra után jól esik a hűs bánya mélye felé közelíteni. |
![]() |
Nemrégiben a bányát Eu-s támogatással remekül kiépítették. |
![]() |
A bánya mélyén kiállítás a miocén Pannon-tenger világából, amikor az itteni mészkő képződött. |
![]() |
Kövületek. |
![]() |
Impozáns méretek. |
![]() |
A rómaiak is bányászták már az itteni a lajtamészkövet. |
![]() |
Ebből a kőből épült a lébényi bencések temploma is. |
![]() |
A barokk időkben Sopron és a környék többi települése is használta a Győri Püspökség birtokához tartozó bánya kövét. |
![]() |
Az igazán nagyszabású kitermelés azonban csak a 19. század közepén indult, amikor egy bécsi cég vette bérbe a bányát, és nagy mennyiségben szállították innen a bécsi építkezésekhez a követ. |
![]() |
A II. világháború alatt is folyt itt még termelés, zsidó munkaszolgálatosok is dolgoztak még itt, de azt követően hamarosan leállt a termelés. |
![]() |
...ezek fecskefészkek. Fertőrákoson még rengeteg molnárfecske költ. |
![]() |
AZ egykori püspöki malomban lévő kiállítás is rég bezárt. Fertőrákos két fontos műemléke nem követte a kőbánya megújulását. |