2021. február 13., szombat

Szürkeségben Szekszárdon, napfényben Bátaapátiban

A héten megint egy kiváló panorámaútra akadtunk.

 
A hét elején még enyhe, de rendkívül szürke idő volt.

A Bati-hegyre mentünk fel, amiben azért olyan túl sok gyönyörűség nem volt. 

Valamiféle kilátást ez az út is tudott volna nyújtani, ha nem lett volna nagyon szürke az idő.

Valahol itt terülhetett el a középkori Bat falu, amiről a domb a nevét kapta. 

Ma a hidegfrontbetörés utáni szikrázóan napos időben Bataapáti és Mórágy közt jártunk.

A környék egyik legszebb panorámaútja. Gondolom a jobb megközelíthetőség miatt épült a szembe lévő domboldalra a kilátó. 

Mert Bátaapátira innen van a legjobb rálátás. 

Alig tudtam az idén még jégmintázatokat fényképezni. 

Most bepótlóm...  

kamatostól. 

A Mórágyi-rög

Még egy rálátás a falu templomára.

Régi térképek szerint a falu határa szőlőkkel volt tele, és itt termett az Apponyiak a híres apáti bora. Most újra egyre több itt a szőlő. Volt egy próbálkozás arra, hogy ezt a vidéket is a szekszárdi borvidékhez kapcsolják, de ma már önállóan is nevet vívott ki magának az apáti bor a Tűzkő Birtok révén. Ez az olasz Antinori család tulajdonában van. Tolna megye legnagyobb pincéje se Szekszárdon, hanem itt van, amit még az Apponyiak építették. 

Távoli dombhátak.

Végül Mórágyra látunk. 

Ez a kárókatonás kép Keselyűsből pedig arra emlékeztet, hogy most egy darabig megint nem lesz semmi gemencezés, mert március közepéig agancstolvajlás miatt lezárták az erdőt. 

Végül a két nyomvonal. Ez a Bati-hegyé. 

Ez Bátaapáti és Mórágy közt.