2014. március 16., vasárnap

A Duna és a Gemenc jövője

Az utóbbi időkben Paks II.-vel kapcsolatban több olyan bejegyzés született, amely szerint az erőmű bővítése a Duna halálos ítélete. (Lásd pl. itt)  Mint a Gemenc és a Duna szerelmese, és a sorsukért aggódó ember, tennék ezzel kapcsolatban néhány észrevételt.
1. A témát Szávost-Vass Dániel blogjában már a lehető legalaposabban végigjárta.  Végkövetkeztetése, hogy egyelőre semmi sem jel nem utal arra, hogy Paks II. miatt duzzasztani kéne, de kérdezzük meg a paksiakat. Megtettem.
2. Az elmúlt napokban a WIN  képviselői beszéltek iskolánkban a paksi bővítés  témakörében, de hasonló szellemben nyilatkoztak, mint Szávost-Vass Dániel végkövetkeztetése.
3. Ugyancsak a paksi bővítésekkel kapcsolatban szerepelt egy feladat a Megyei Szilárd Leó Fizikaversenyen, ahol egy középiskolai versenyfeladat színvonalán kellett belátni, hogy a Dunát a paksi bővítés miatt nem fenyegeti  elviselhetetlen hőterhelés, sőt valószínűleg hűtőtornyok megépítése sem szükséges. A feladat kitűzője, a zsűri elnöke dr. Szűcs József egyetemi docens is ezzel összhangban nyilatkozott, természetesen  ő is mint kívülálló. ( A feladat és megoldás nemsokára kikerül ide.)

Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a Duna duzzasztásának ötlete, valóban  egyenest az ördögtől való-e?
Ezzel kapcsolatban nemrégiben már beszélgettem dr. Kalotás Zsolttal, akit szintén nem a természet ádáz ellenségének kell bemutatnunk. Végkövetkeztetésünk nagyjából pont ennek az ellenkezője volt.
Felidézek ezzel kapcsolatban is néhány meglátást:
1. A Duna jelen állapotában nem egy érintetlen ős-Duna, hanem egy több mint két évszázados durva emberi beavatkozások eredményeként előállt műtárgy. A Gemenc sem évszázadok óta érintetlen ősvadon, ahogy azt már többször részleteztem.
2.A folyószabályozások következtében a felgyorsult folyó nagy mederbevágódásának eredményeként megváltoztak az ökológiai viszonyok a Duna mentén. Minden tényező a kiszáradás irányába hat a Gemencben is. Persze valószínűleg akácos homokpusztaként is szerethető a Gemenc, de talán jobb lenne jelen állapotában megtartani. A Gemencben már így is az erdőállomány 2-3%-a akác, ami egy ártéri erdőnél elég meglepő.
3. A Duna-projekt intézkedései nem tűnnek végső megoldásnak,mert nem tudják emelni a vízszintet. Nem lesz több víz a környéken, ami van, azt próbálják csak elosztani. Pedig egyszerűen több víz kellene.
4. Szávost-Vass Dániel cikkében van egy grafikon  ami a váci minimális vizeket mutatja, hasonló a bajai grafikon is. Száz év alatt kb. 1m-es vízszinthiány jött létre a minimális és a középvizeket nézve, ugyanakkor a maximális vizek megvannak még. Azaz víz van, csak gyorsan elfolyik. Ezt duzzasztással lehetne megfogni, itt tartani. A Gemenc megmentése érdekében hosszútávon tehát egy mohácsi (vagy még délebbi horvát-szerb pl. bezdani)  központtal egy olyan visszaduzzasztás lenne szükséges, ami a Gemencnél 1-1,5m-rel emelné a Duna szintjét.
5. A Duna-duzzasztás ellenzői gyakran emlegetik azt az osztrák példát, amikor Hainburgnál leállították az osztrák vízlépcsőprojekt utolsó láncszemének az építkezéseit, és helyette létrehozták a Nationalpark Donau-Auent.Ezt persze tehették,mert a bősi visszaduzzasztás itt is érződik, marad víz a területen.
6. Ha feljebb megyünk a Dunán, akkor ráakadhatunk Tullnerfelder-Donau-Auen 17.000 hektáros (gyakorlatilag Gemenc méretű!)  Natura-2000-es területére, aminek területén két vízlépcső is található A vízlépcsőket tehát nem feltétlenül kell úgy elképzelnünk, hogy utánuk kietlen ipari táj marad. Minden csak szándék kérdése. Meg talán egy kicsit másé is.
Hát röviden ennyi egyelőre.
A Tullnerfelder Donau-Auen a Google Maps-en.