1. A témát Szávost-Vass Dániel blogjában már a lehető legalaposabban végigjárta. Végkövetkeztetése, hogy egyelőre semmi sem jel nem utal arra, hogy Paks II. miatt duzzasztani kéne.
Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a Duna duzzasztásának ötlete, valóban egyenest az ördögtől való-e?
Ezzel kapcsolatban nemrégiben már beszélgettem dr. Kalotás Zsolttal, akit szintén nem a természet ádáz ellenségének kell bemutatnunk. Végkövetkeztetésünk nagyjából pont ennek az ellenkezője volt.
Felidézek ezzel kapcsolatban is néhány meglátást:
1. A Duna jelen állapotában nem egy érintetlen ős-Duna, hanem egy több mint két évszázados durva emberi beavatkozások eredményeként előállt műtárgy. A Gemenc sem évszázadok óta érintetlen ősvadon, ahogy azt már többször részleteztem.
2.A folyószabályozások következtében a felgyorsult folyó nagy mederbevágódásának eredményeként megváltoztak az ökológiai viszonyok a Duna mentén. Minden tényező a kiszáradás irányába hat a Gemencben is. Persze valószínűleg akácos homokpusztaként is szerethető a Gemenc, de talán jobb lenne jelen állapotában megtartani. A Gemencben már így is az erdőállomány 2-3%-a akác, ami egy ártéri erdőnél elég meglepő.
3. A Duna-projekt intézkedései nem tűnnek végső megoldásnak,mert nem tudják emelni a vízszintet. Nem lesz több víz a környéken, ami van, azt próbálják csak elosztani. Pedig egyszerűen több víz kellene.
4. Szávost-Vass Dániel cikkében van egy grafikon ami a váci minimális vizeket mutatja, hasonló a bajai grafikon is. Száz év alatt kb. 1m-es vízszinthiány jött létre a minimális és a középvizeket nézve, ugyanakkor a maximális vizek megvannak még. Azaz víz van, csak gyorsan elfolyik. Ezt duzzasztással lehetne megfogni, itt tartani. A Gemenc megmentése érdekében hosszútávon tehát egy mohácsi (vagy még délebbi horvát-szerb pl. bezdani) központtal egy olyan visszaduzzasztás lenne szükséges, ami a Gemencnél 1-1,5m-rel emelné a Duna szintjét.
5. A Duna-duzzasztás ellenzői gyakran emlegetik azt az osztrák példát, amikor Hainburgnál leállították az osztrák vízlépcsőprojekt utolsó láncszemének az építkezéseit, és helyette létrehozták a Nationalpark Donau-Auent.Ezt persze tehették,mert a bősi visszaduzzasztás itt is érződik, marad víz a területen.
6. Ha feljebb megyünk a Dunán, akkor ráakadhatunk Tullnerfelder-Donau-Auen 17.000 hektáros (gyakorlatilag Gemenc méretű!) Natura-2000-es területére, aminek területén két vízlépcső is található A vízlépcsőket tehát nem feltétlenül kell úgy elképzelnünk, hogy utánuk kietlen ipari táj marad. Minden csak szándék kérdése. Meg talán egy kicsit másé is.
Hát röviden ennyi egyelőre.
 |
| A Tullnerfelder Donau-Auen a Google Maps-en. |
