Elbi 60, 1.rész: A Naszályon

Közelgő kerek évfordulómra megleptem magam egy másfél napos főváros környéki kirándulással. Csütörtök délután az M0-áson araszolgatva jelentős időveszteséggel értem a Naszályhoz, ami barlangjával, kilátópontjaival, jól kiépített turistaútjaival és védett növényeivel nagy élmény vot. 

Kosdról a hegy felé indulva rögvest szépséges növényeitkaság fogad: ibolyás gérbics

Soha életemben nem hallottam a kosdi szénbányászatról. Itt az 1900-as évektől meg-megszakítva folyt a bányászat, majd 1927-től  egy francia tulajdonosi háttérrel rendelkező társaság működtette a kevés nyereséget hozó, sőt gyakran veszteséges bányát.  Aztán 1931. szeptember 28-án a bánya sorsa megpecsételődött: vízbetörés miatt hét bányász meghalt. A tragédia után a bánya végleg bezárt. Az emlékműnél külön értékeltem, hogy a francia nagykövetség is lerótta kegyeletét a tragédia 80. évfordulóján. Akit bővebben érdekel a bánya története, az nézze meg ezt a blogot. 

Kövezett utak vezetnek a Naszály teteje felé,  egy darabig.         

Mivel az M0-áson megcsúsztam időben, ezért túlértékelve edzettségi  állapotpmat, eléggé megnyomtam a tempót az elején, ami később megboszulta magát. 3/4 óra alatt  3,1km-t megtéve, 370m -t emelkedve értem fel a Kopasz-tetőre. 

A  Kopasz-tetőről remek a kilátás a Cserhát felé.

Szelíd, változatos táj. 

A csővári Várhegy, háttérben már a Mátra bércei. 

Keszeg és Alsóhetény. Háttérben homályosan a szlovákiai hegyek. 

Ősagárd.

A Szanda-hegy felhagyott kőbányájával.

Az itteni sziklagyepek is változatosak, de azért nyomába sem érnek egy igazi mecsekinek, pl. Dömörkapunak.

A Nőticsi-tó és a Börzsöny. 

Igen meredek, a csaknem 60 éves térdizületeket nem kímélő ereszkedéssel éri el az ember a Násznép-barlangot. 

A barlang minden várakozásomat felülmúlta. Sajnos nem hoztam lámpát, mobilom meg teljesen alkalmatlan volt arra, hogy tereit bevilágítsa. A csúszos, agyagos, denevérguanós talajon pedig nehezen tudtam előrehaldni. A bükki Kecskelyuk óta nem voltam ilyen klassz barlangban, pedig nemrég a Bakony legnagyobb túristabarlangjában is voltam.  Ide még komolyabb felszereléssel vissza kéne térni.

A barlang után átvágtam a hegy másik oldalára a Nagybánya-kő nevű kilátópontra, ahonnan déli irányába van fantasztikus kilátás a Dunára és környékére. 

Ahonnét indultam, Kosd. 

Vác és a Pilis. 

Rád. 

Vácra kissé rázoomolva. 

Mifelénk nem igen találkozni a sárga gyűszűvirággal. Itt viszont sok van belőle. 

Csaknem 8 km-t tettem meg alig több, mint két óra alatt. Ez így nem sok, de az első 3/4 óra alatt  3,1km-t megtéve, 370m -t emelkedve szinte rohantam, hogy időveszteségeimet behozzam.Utána sok időm elment a fantazstikus barlangban, meg a kilátópontokon. Összeséégében nagy tempójú, fárasztó, szinte már kimerítő, szép kis utam volt, amit az időzavar  miatt rövidítettem is.  Utam térképe itt található. 

 

Tornyos sisakkosborok Dömörkapun

Ha Pécsen járok és van néhány percem, akkor vagy a Havihegy, vagy a Dömörkapu kínál mindig valami élményt. 

A Dömörkapunál magasodó Bertalan-szikla remek kilátóhegy és sziklagyepe is mindig mutat valami érdekességet. Itt most a volt bányavidékre látunk. Előttünk a már jórészt feltöltött Karolina-külfejtés hatalmas gödre. Mögötte Pécsbánya az 1920-as években épült Széchenyi-aknával. Kicsit távolabb balra az egykori István aknai III. üzem betontömbje, ami úgy lett kész, hogy soha egy gramm szenet nem húztak fel aknáiból. Jobbra a távolban a Szent István-akna. 

A sziklagyepek gazdagságával nehéz versengeni.  

Bogád a szikláról. 

Még távolabb Pereked.  

A Szent István-akna elhagyott épületei a távolban, háttérben  a Zengő. 

Most a gyepek leggyakoribb növénye az Orlay muroknak is nevezett nagyvirágú laputurbolya. 

Tavaly még tudtam a nevét. Az idén Horváth Balázs elárulta: tarka imola védett ez is. 

Ez a tornyos sisakkosbor egy variációja lehet. 

Ilyen a tipikus. 

Meg ilyen. 

Ennek is tudtam régebben a nevét, az idén ezt is megtudtm Horáth Balázstól: piros gólyaorr. 

Nagyon sok sisakkorbor volt  most. 

A szépséges nagy ezerjófűből is rengeteg példány él errefelé. 

A legszebb példány. 

A nagyvirágú laputurbolyának is minden valószínűséggel jövőre már elfelejtem a nevét. 

Tipikus. 

Hird.

Mecsekszabolcs. 

 

A bakonyi Ördögárokban, Rómer Flórissal

Rómer Flóris (1815-1889)  tuljadonképpen élete jelentős részében azt csinálta, amire én is vágyom, és néha megadatik is.  Járta a vidéket, alaposan megnézett minden műemléket, sziklát, fát, fűvet és útijegyzeteket készített. Ha ma élne, ő is blogot írna. 

 

1860-ban jelentette meg nagyszerű könyvét, amiből dőlt betűvel fogok idézni. Így vall a Bakonyról ebben a művében: "Összejártam szép hazám majd minden megyéjét többnyire gyalog,sokszor lóháton , igen ritkán kényelmes uri fogaton , bámultam két izben a mindenhaló szép világát a felhőkön tul emelkedő lomnici csúcsról épen ugy: mint az alföld határnélküli — leirhatlan benyomásu pusztáin, melyeken majd térdig érő sárban,majd övemet haladó Tisza-kiöntvényekben gázolván, a pusztai betyár búvóhelyein nem prédát, sem vadat, hanem a szeretetre méltó tudomány kedves magzatit keresem fel. Láttam Erdély tájképileg gyönyörű fensíkjait, a Balaton összvehasonlithatlan tempéjét, a Mecsek terményekben dús, szépségekben gazdag vidékét ; de szivem csak vissza és vissza csalt ifjúkori ábrándim színhelyére , — megkedvelt Bakonyom ismerős rengetegei közé."

A tési nagy bükk után még kirohantam a bakonyoszlop melletti Ördögárokhoz. Itt már jártam nagy aszály idején, kiváncsi voltam milyen lesz nagy esők után. 

"...innen a lelkész úr, dacára rendkívüli gyengélkedésének, kikésért a messzire ellátható, félórányinál hosszabb pénzige-mészkö gáthoz — mely meredek s rétegekre hasadt sziklatömegeivel e helyet geologicus nevezetességgé teszi." 

"Ezen roppant falnak megfelel hátul az Oszloptól nyugotnak eső úgynevezett Ördögárok , a víz és tán földrengések borzasztó remekmüve, nevének tökélesen megfelelő vihartól felizgatott kőtenger." 

"Az egész árok medréből háznyi nagyságú sziklák tornyosodnak — itt nem látsz talpalatnyi földet, minden lépted sziklára esik."

"Itt és a fölötte emelkedő kőhegyen vezetem be e vidék egyik föbuvárát ts. Ányos Móric urat a földisme titkaiba. Itt  tanulá mindjárt az első lecke alkalmával mily keserves a földvagy ha inkább tetszik sziklakóstoló kenyere; mert.miután mint jó gyalogos, vadászkedvelö és lovait sajnáló gazda szekerét haza küldé vala, az óriás kövült osztrigából több egész példányt találván, melyek mindegyike vagy 8 fontot nyomhatott, első örömében meg nem várhatá , mig kocsijával újra kijö, hanem mintegy 40 fontot Kardosrétig hurcolván, még igen sokáig emlékezett ezen keserves próba-kirándulásunkra."
Ányos Móric (1804-1869) a nagymúltú Ányos család tagja volt, Esztergár és Kardoskút körül rendelkeztek birtokokkal.  A család leghíresebb tagja Ányos Pál (1756- 1784) pálos szerzetes, költőként vonult be a magyar irodalomtörténetbe.  Kardoskút az Ördgárok déli végétől és Zirctől is néhány kilométerre lévő település. Ányos Móric kezdetben Dudar, majd a cseszneki-zirci járás főszolgabírája volt. 

 

"Azóta a Cerithium giganteum lábnyinál hosszabb, a Megalodon triqueter igen nagy kömagvait, kivülök pedig többféle spatangus, clypeaster és numulitek számithatlan sokaságát találtuk, …"
A Cerithium giganteum tudományos neve ma Campanile giganteum. Ez egy eocén kori, kivételesen nagy tengeri csiga volt, ami a Bakonyból főként a bauxitbányák  rétegeiből került elő szorványosan. A Megalodon  a miocén-pliocén őscápája volt, Rómer "kömagvai" megkövült cápafogat jelenthetnek, amik ma is ritkán előfordulnak  a Bakonyban.   A spantgus és a clypeaster tengerisün-féle, a nummulitesek pedig  "Szt. László pénzeként" is ismertek,  óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványai, ma is gyakoriak, különösen a felhagyott bauxitbányákban.

A neten fellelhető képek kisebb részén van csak ekkora víz itt. 

Érkezés a leglátványosabb részhez, az Ördög-gáthoz. 

"Ezen vadregényes sziklahasadékban több ízben megfordultam; fölkerestük azt Schwabenau udv. tanácsos ö mságával —és Dr. Kornhuber barátommal, s többször mondám, hogy a kiegyszer az Ördöggát nevü szikláig behat ezen valóban ördöngös uton, abból már lesz bizonyosan geológus…".
 Schwabenau Anton lovag, soproni császári és királyi tanácsos, neves ásvány- és fosszilia gyűjtő volt. Schwabenau nagy jótevője is volt Rómernek, mert a szabadságharc után bebörtönzött Rómert ő tudta felolodoztatni az állandó rendőri felügyelet alól. Ezt követően már szabadon járhatott az országban, és visszatérhetett a győri rendházba is. Kornhuber Gusztáv András (magyarosan írva)(1824-1905)  orvos és bölcseleti doktor és az állatgyógyászat magistere volt, főreáliskolai tanárként dolgozott Pozonyban, majd Bécsben a politechnikai főiskolán. 

"Van még a dudari határban barlang is , melyben Hőbe úr bizonyítása szerént koponyákot, arany hajtüket és késeket is találtak; de most oda nem mehetvén, ezen jó falatocskát máskorra tartom fel magamnak, mert a Bakonynak csak átalános körrajzával foglalatoskodván ez idén, ezen részletesség jövőre maradand." 

Rómer nem járt ebben a barlangban, későbbi  tervei nem valósultak meg. Amikor mi először itt jártunk, mi is kihagytuk valahogy. Pedig ez a hosszan járható járataival a Bakony legjelentősebb barlangja. 

Sűrű-hegyi Ördög-lik a barlang hivatalos neve. Minden lényegeset megtalálunk róla (az alaprajz kivételével) a wikipedián.

A bejárata felé igen meredek oldalban,  jórészt már járhatatlan földlépcsőkön kell felmászni. A hetek óta tartó esők által felázott talajban ez nagy kihívás volt. Felfelé még hagyján volt, de lefelé hatalmasat buktam és csúsztam. 

"Midőn életemben először megpillantám az országútról Csesznek várát, ez még gyermekded elmémre is oly behatással volt, miszerént azt többé felejteni nem tudtam. De mennyivel inkább felvillanyozott ugyanazon kép, mikor Füredről visszatérvén, a bükkös magaslatról a véghetetlen pannonhalmi rónával háttérben, Cseszneket mint legfestöibb elötérképel, lábaink alatt elterülve, szemlélem! A hajdan e vidéket védő és féken tartó vár, melynek udvaraiba szabadon lehetett tekinteni, melynek bevételére a mai hadtudomány szerént , néhány óra is fölösleg lenne , akkor a Bakony kulcsának tartatott."
A felvétel Bakonyoszlop határában készült, az Ördögárok felé tartva.