 |
| Februárban jártunk itt, most kizöldülve is megnéztük a legszebb, falura rálátó pontokat, az Apáti és Mórágy közti turistaút mentén. |
 |
| A Zengő. |
 |
| Elég vacak idő volt, helyenként szemerkélt is. Ilyen kis sárga oszlopok jelzik, hogy a határban merre megy a gázvezeték. |
 |
| Szelíd dombok. |
 |
| Mezei nyúl. |
 |
| A kilátás koronája a Mecsek. |
 |
| A Mecsek koronája pedig a Zengő. |
 |
| Az Apponyi-kilátó a falu feletti egyik másik dombon. |
 |
| Az útvonal térképe és legfontosabb adatai. |
 |
| Kilátás a budai Sas-hegyről a Budai-hegység irányába |
 |
| Homokliliom és árvalányhaj. Két tanulómmal a Szeizmológiai Intézetben tett látogatás után felmentünk a Sas-hegyi tanösvényhez is, amit szerencsés körülmények létrejötte után meg is nézhettünk. |
 |
| A déli oldal dolomit sziklái közt. |
 |
| A Beethoven-szikla |
 |
| Kilátás Dél-Buda felé. |
 |
| Árvalányhajas kilátás kelet felé. Már most a majd 140m-esre növő MOL-torony a látvány fő eleme. |
 |
| Gyeprészlet magyar szegfűvel és vajvirággal. |
 |
| Zöld gyík |
 |
| A Sas-hegy gyomrában nagy barlangrendszer van, aminek jelentős része mesterséges eredetű. Légoltalmi pince, lőszerraktár volt itt korábban, ma a szeizmológiai intézet műszere vannak itt elhelyezve. Egy szellőző betonbunkere |
 |
| A keleti oldal sziklaösvényein. |
 |
| Kardos lepke magyar szegfűn. |
 |
| A Medve-szikla. |
 |
| A Magdolna-torony |
 |
| A Mátyás-templom. |
 |
| A Bazilika. |
 |
| A Várpalota. |
 |
| A Citadella |
 |
| A Kis- és Nagy-Gellért-hegy |
 |
| A végére egy endemikus növényritkaság: a budai nyúlfarkfű. Jégkorszaki reliktum faj. A világállomány 90 %-a ezen a rendkívül körbeépített kis ökológiai szigeten van. Kb. 50 védett növény él itt ezen a 30 hektáros kis sziklagyepen. |
 |
| Úgy indultunk el, hogy olyan kellemes kilátópontokat járunk végig, amiket ebben a szép későtavaszi bujaságban még nem láttunk. Indulás Szálkáról. |
 |
| Utunkat jó darabon elkíséri a Grábóc felé vezető eperfasor, aminek csak egy részét vágták ki éppen mostanában. |
 |
| A legszebb rálátás a szálkai templomra. |
 |
| Bozse dolina- Isten-völgye. Egy fennmaradt szerb földrajzi név Szálka határában. |
 |
| Grábóc előtt az útról szép kilátás van a Mecsekre, itt is sokszor jártunk már, de most nem a falu felé megyünk, hanem Grábóc felett egy eddig be nem járt dombtetőn megyünk tovább. |
 |
| Változékony idő. |
 |
| Jó kilátás a Mecsekre... |
 |
| ...és a falura. |
 |
| A szerb kolostor is új oldalát mutatja. |
 |
| Az elhagyott erdészházhoz vezető völgy. |
 |
| Ezen az úton pedig többször mentünk Honigpuszta felé. |
 |
| Nagy totálban a Mecsek. |
 |
| A kolostorudvar szépségével, gondozottságával, meghittségével, különösebben nem racionalizálható kisugárzásával, csodálatos hely, aminek hangulatát nem lehet fényképeken sem visszaadni. |
 |
| A kolostor felett a temetőben nagy területen kivágták a dzsuvát olyan régi sírkövek is feltárulnak, amik eddig rejtve voltak. Sőt valami rom is kirajzolódik most a temető közepén, talán az első szerb templom romjainak részlete. |
 |
| Kamilla. |
 |
| A Legény-barlangban. Hazánk harmadik legnagyobb barlangrendszere a Pilisben található Ariadne-barlangrendszer. A Csévi-szirten, Klastrompuszta felett hét nyílása is van, ezek közül kettő relatíve egyszerűen megközelíthető, és egy közönséges turista számára is látványos. Még esőben is. Ezeket kerestük most fel komámék vendégszeretetét élvezve. |
 |
| Budapest-vidék vita egyik mellékterülete az, hogy hol van a hazai pálos rend bölcsője. Itt azt olvasni, hogy ez a Boldog Özséb-féle kolostor gyűjtötte össze a Pilis barlangjaiban élő remetéket. Mi dél-dunántúliak persze tudjuk, hogy a Jakab-hegy kolostoráé az elsőbbség. |
 |
| A Pálos-fa a kolostor kútháza mellett. Igazán nem gondoltam, hogy a Pilisbe érdemes még centit is hoznom, hiszen nagyon felderített terepnek gondoltam dendromán szempontból is. Ehhez képest mindjárt itt egy hatalmas kőris, ami 90%-os valószínűséggel eléri a listás méretet. |
 |
| Itt a Pilisben igen jó állapotú erdők vannak, legalábbis itt a Csévi-szírt közelében. A képen látható bükk is 50%-os valószínűséggel eléri a listás méretet. |
 |
| Megyünk a Leány-barlang felé. Az útnak sokkal meredekebb részei is vannak, amik így a változó intenzitású esőben nagy kihívást jelentettek. |
 |
| Megérkezünk a barlanghoz. |
 |
| Belevakuzok az egyik mellékjáratba. |
 |
| A barlang belsejében. |
 |
| Egy elég hosszú járat mélyén erős vaskapu zárja le a barlang további részét, akárcsak a többi itteni barlangnál. |
 |
| Egyik lányom a kürtő mászhatóságát vizsgálja, de aztán lebeszéljük. |
 |
| Ez a felvétel a maga szerény "művészi eszközeivel" azt kívánja megörökíteni, hogy a meteorológiai előrejelzés ellenére, időnként kellemetlenül esett. Ez egyébként éppen az "50%-os valószínűséggel listás bükk" másik oldala. |
 |
| Útban a Legény-barlang felé. Ennek megközelítése még a Leány-barlangnál is nehezebb volt a teljesen felázott terepen. |
 |
| Érkezés a barlanghoz. |
 |
| Innen szép kilátás lenne, ha nem esne az eső. |
 |
| A barlang szájában. |
 |
| A barlang-belsejében. |
 |
| Ilyen növények nőnek a barlang külső falán. |
 |
| Klastrompuszta fölé a Kémény-szikla magasodik. Nagyszerű kilátópont, de nem ebben az időben. |