Fenék, amihez hozzáteszik, hogy puszta

Rövid balatonozás.

Régen  (7 éve) egy balatoni nyaralás alatt  sokkal több madarat lehetett fényképezni.

A Szent Mihály domb alatt az 50. Kék Szalag mezőnye.

Csuszka a Szent Mihály dombon

Ugyanitt szürke légykapó.

Elkapott pillanat.Ez egy 1/250 másodperccel készült felvétel. Ebből lehet következtetni egy szürke légykapó szárnyvégeinek sebességére felrepülés közben. Ez alapján olyan 90km/h-t kapunk.

Röpködő valamik egy  pinty körül. Szerencsére nem gyötrőszúnyogok. Így is nagy öröm, hogy a szúnyogirtás ne irtott ki minden röpködő rovart.

Erdei kalandok után kutatva mélyen behatolok a Balatont még helyenként körbevevő rengetegbe....

...de semmi érdekeset nem tapasztalok. A képen látható, útmentén fekvő fekete valami sem egy anakondatetem, hanem egy csővezeték, ami a Balaton vizet vezette egykoron egy halgazdaságba.

A fenéki kastély még mindig rom, a körülötte lévő egykori Festetics-majorság még mindig szegregátum. .

Néhány fát is felfűzök, ha már erre járok. Ennél a koordinátál egy szép tölgynek kellett volna lenni, de egy öreg mezei juhar fogadott listakörüli kerülettel.

Száz méterrel arrébb felfedezem a tölgy koronáját is, ismét átvágok a szúrós dzsuván, de megéri. 2009-ben 549 cm volt a kerülete, most nyilván nőtt azóta.

A vadgesztenyesor idegen jövevénye nyűgöz le leginkább, egy 2009-ben 430-as mezei szil. Ha jól nézem a listát, a szilek listájában ez a 3., amelyik a megtörte a vénicek egyeduralmát.

A fa a maga teljességében.

A majorság egy másik jeles épülete, a 18-19. századi majorságok logikáját követve ez lehetett az intézői kiskastély.

Egy vadgesztenye árnyékából fotózóm Valcum egykori  impozáns magtárának romjait, ami erősen küzd a gazzal, főleg a parlagfűvel, de szerencsére időként lenyírják. A mai világban egy rommező ennyire élménymentes bemutatása kevés érdeklődőt vonz. Se ismertető tábla nincs a közelben, se más.

Fenékre két impozáns fasor vezet ki, egy vadgesztenye és egy feketefenyő.

Ezen a fasoron elsétálhatunk Keszthelyre, a Festeticsek pedig a keszthelyi és fenéki kastélyuk közt kocsikázhattak.

Nagyszéksós-tói madárkavalkád

A nap sztárjai számomra a kanalasgémek.(500 ezer Ft. Zárójelben feltüntetem a természetvédelmi értéket is, hisz a fajok többségét eddig nem nagyon ismertem. Még a FB-os madárfaj-meghatározó csoporthoz is fordulnom kellett segítségért, ahol értékes információkat kaptam.)

A NatGeon látni ilyeneket Afrikából. Bivaly a kis- (250 ezer Ft) és nagy kócsagok (100 ezer Ft) közt, sok-sok szárcsával, egy hattyúval. (Elcsodálkoztam, de a szinte már invazívnak számító bütykös hattyú is védett, 25 ezer Ft-os eszmei értékkel.  A kép előterében homályosan, elhúz egy fattyú szerkő (100 ezer Ft).

Elképesztő létszámok és fajszámok.

Azt se tudtam merre nézzek. Egy fél óra alatt lehetett ennyi mindent összefényképezni egyszerű utcai ruhában, szandálban, családias beszélgetés közben, egy egyszerű kis bridge géppel.

Fiókáját etető búbos vöcsök.(50 ezer)

Fiatal cigányréce. (1 millió Ft)

Fattyúszerkő. (100 ezer)

Gólyatöcs (250 ezer Ft)

Vízi bivaly.

Halat fog a kanalasgém.

Egészen közel jöttek.

Párosával, szinkronizálva mozogva...

...átsöprik a tó alját.

Amikor felemelik csőrüket, elhúz egy fiatal fattyúszerkő...

...és leszáll egy tollászkodó tőkés réce közelében.

Kis Mocsári teknős (50 ezer Ft.)

Fiatal nagy goda (500 ezer Ft)  és gólyatöcs

Landoló nyári lúd.

Piroslábú cankó. (250 ezer Ft).

Réti cankó (25ezer Ft)  és piroslábú cankó.

Landolás előtt a szárcsa.

Végre egy ismerős. (50 ezer Ft)

Vízisikló

A bajai Sugovica-part

A Sugovica tényleg olyan, ami miatt az ember irigykedhet Bajára.

 Itt van például a strand, közvetlenül a város szívében.

Nem először, (hanem másodszor) láttam tölgy-selymlepkét (tölgy pávaszem) , de a hatalmas mérete most is ledöbbentett. A denevér nagyságú lepke nem is ám virágra száll, hanem föl a fára, mint a madarak.

Nemrég elkészült egy dunai hajómalom rekonstrukciója is. Régen Baja környékén is rengeteg ilyen szolgált a Dunán.

A Duna-part közelében pedig kis halászati skanzent létesített a  Bajai Hajómalom Egyesület.

Ahol a Sugó és a Duna találkozik.

A Dunaparton néhány figyelemreméltó fa is áll. Ez például egy jegenyenyár.

Egész fasor nagy ostorfákból.

Itt ez például igen nagy példánynak tűnik, de végső soron színházba készülve az ember nem visz magával centit. Persze az ostorfa a dendromán utálati listáján közvetlenül az ezüst juhar után következik. Még több írás és kép a Sugovicáról innen.