A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gemenc: Hosszú-ág. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gemenc: Hosszú-ág. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. május 25., szombat

Tölgyekről és nemzeti parkokról

A nap képe valahol a Gyűrűsaljból. Két figyelőjele is van a vadkanevészetnek: én és egy fekete gólya.
Két okból gondoltam ma egy hosszabb utat tenni a Hosszú-ág és a Pörbölyi-erdő
környékére. Egyrészt hitelesíteni ezt a szép fehér nyarat, másrészt megnézni, hogy miként
van a Gemenc legnagyobb tölgye, a szuláki (cimer-foki). A  nyár mérésből most sem
lett semmi. Jön fel a Duna. Most még csak 510 körül van, de egy-két nap múlva 700 fölé várják.

A Duna a Kádár-szigetnél. 1.

A Duna a Kádár-szigetnél 2.

Az Felső-Címer fok már megtelt.

Egy dendromán ember lelkét időnként átjárja az a vágy, hogy egy ilyen fát lásson. Lenyűgöző fa, már 650-es kerület körül jár. 

Jól van, persze ilyen matuzsálemnél egy kis száradás akad már, sok letört ág hever már a lábánál, de még mindkét fele életerősen tör a magasba.

Az északi oldala csupa moha. Odvasodik is, alattomosan.

Aztán betekertem az erdőbe, Gyűrűsalj felé az Alsó-Címer-fokot is érintettem.
 
Új fát nem találtam, de két vaddisznó táplálkozására felfigyeltem.


Mint beharangozó képemnél már említettem, egy pillanatra a háttérben egy fekete gólya is feltűnt.

Meg malacok is előkerültek.

Egy  etetőhelyen  egy egész család falatozgatott.

Az út hangulatához ez is hozzátartozik. Sár és ültetvény. Elgondolkodtam azon, hogy a múltkor egy bükki egy hektáros tarvágás hogy végigvonult az egész magyar sajtón. Mintha a nemzeti parkokban ez nem lenne természetes, nálunk. Tarvágás és ültetvény. Mintha nem lenne egy csomó olyan szó, ami nálunk nem ugyanazt jelenti, mint "másutt", "odaát". Ilyen szó például a "nemzeti park". Nálunk ebbe a szóba bőven belefér a tarvágás+ültetvény. Mi (és pl. egy rakás rétisas meg fekete gólya) együtt tudunk ezzel élni. De azért kíváncsi voltam, hogy például "odaát" Ausztriában is belefér-e abba a szóba, hogy "nemzeti park" egy kis intenzív erdőgazdálkodás.

Felkerestem a www.globalforestwatch.org oldalt. Ez az oldal mintegy félmilliárd műholdkép alapján figyeli, hogy hol, miként változnak az erdők. Ezen a térképen élénk színekkel jelölik azt, hogy a Gemencben 2000 óta mely területeken volt intenzív erdőgazdálkodás. Jól látszik, hogy az elmúlt 18-19 évben a Gemencben alig van olyan nagyobb terület, amit megkímélődött. Az is kivehető, hogy a Veránka-sziget déli része és a Kádár-sziget tényleg erdőrezervátum.
Ausztriának is van egy hasonló adottságú nemzeti parkja, a Donau-Auen, egy 93 km2-es ártéri erdő a Duna északi partján, Bécstől a szlovák határig.
Ez így néz ki a www.globalforestwatch.org oldalán. Tényleg kicsit mást jelent "odaát" a "nemzeti park" kifejezés, mint nálunk. A déli oldal nincs védettség alatt, de a védett északin tényleg alig van erdőgazdálkodási nyom.

A nemzeti parknak ma nem lett túl jó napja nálam,  ugyanis végigjártam a  Nyéki-Holt-Duna tanösvényt is. Az ez mellett álló régi nagy fűz megroppanása természetes.

A tanösvény "turisztikai attrakcióinak" az megroppanása már kevésbé az. A "madárfigyelő torony" az elmúlt években annyira ingatag lett, hogy le kellett zárni. Amúgy se nagyon érdemes felmenni a "toronyba." Teljesen benőtte az erdő, semmit sem látni. A padok, az asztalok hasonlóan ramaty állapotban, a tanösvény útvonalát lassan benövi a gaz, kidőlt fák hevernek rajta keresztül- kasul. A gemenci turisztikai fejlesztésekben a Gemenc Zrt. vitathatatlanul jobban áll, mint a nemzeti park, igaz erre a forrásai is megvannak.

Pedig a Nyéki-Holt-Duna szép.

Nagy kócsagok a partján.

Tündérfátyol, vízililiom a vizén.

Május végi erdő.

Ennek a cincérnek a képével búcsúzom.Szél Győző meghatározása szerint takácscincér.

2017. november 25., szombat

Baja környéki rövid nézelődések

Baján volt dolgom, utána egy  kicsit "fáztam." Egy rövid portya során a Duna partján néztem szét.

Őszi giccs

Itt nem voltak igazán nagy fák.

Átvágtam a Marica-fok felé. Itt hatalmas pusztítást végzett egy (vagy több) vihar.

A legnagyobb meglepetés ennek a fának a kidőlése. Valamilyen okból hiányzott a listáról, pedig mérve volt, nálam 750cm körüli értékkel szerepelt.Most már ennek tényleg nincs jelentősége. Itt van róla kép.

A 650-es környékére most nem lehet  ráísmerni, de legalább szépen érvényesül ez a nyár.

A környék jól ismert, 980-as óriásának is félbetört egyik nagy ága. Ez a fele már korábban teljesen kiszáradt. Sokat vesztett ez az utóbbi években szépségéből. Kíváncsi vagyok, lesz-e még  következő tavaszon zöld ága? A 450-es szil sincs már meg, az is kidőlt.

A 980-as közelében lévő hármastörzsű jól van.

Volt még egy kis időm csámborogni a környéken, ez volt az egyetlen izgalmas momentum.

Rázoomoltam. Kerítés mögött volt, úgy ítéltem meg, hogy ezért nem érdemes mászni. Vagy lehet, hogy csak öregszem?

Másik rövid kitérőm Szeremle környékére vitt. Kinéztem  a holtágra.

Nagyon alacsony most a víz.

Mindenfelé zátonyok.

Én ennyi hattyút egy helyen még életemben nem láttam.

Jóból is megárt a sok. Gondolom északi vonuló példányok lehetnek.

Hát ezek meg mik lehetnek? Valami díszlibák?

A lista most már nyitott a házi diók felé is. Kár hogy ez kerítés mögött volt.

Dunafalva feléé haladva a töltésen kiszúrtam ezt a hatalmas 940-es nyárfát. A mérettel nincs is baj, a kérdés az, hogy elmegy-e egy fának?

Felkerestem a 2010-ben éppen 5m-esnek mért nyurga tölgyet. Emlékszem, akkor Györggyel és dr. Nebojszki Lászlóval nagyon megszenvedtünk, mire a sűrűben elértük. Most sem volt sokkal könnyebb dolgom. Ami meglepett, az a csekélyke gyarapodása. 8 cm-et nőt mindössze.

2010. augusztus 29., vasárnap

A Pandúr-szigeten

Vasárnap első utunk Györggyel a Címer-fok felé vezetett. ShG blogjában egy képen tekintélyes méretű nyárfát véltem felfedezni, de aztán kiderült, hogy a valóságban a fa egy szerény méretű fűz. A közelben talált listás fűzzel vigasztalódtunk.
Baján a jeles helytörténész és polihisztor, dr. Nebojszki László kalauzolt minket a Pandúr-szigeten, tölgyek, füzek, erdők, tavak, nádasok, gémtelepek, gólyafészkek, vidra lyukak és még megannyi érdekesség közt. Mindezt imponáló tudásanyaggal és kedvességgel. Gyaníthatóan nem utolsó közös utunk volt.

Reggeli fények Címer-fokon

A listás fűz

Ezt a vélhetően listáról lecsúszó tölgyet nem tudtuk megközelíteni, olyan magas volt a Címer-fokban a víz

László fogja a centi végét a szeremlei tölgynél

A fantasztikus tölgy

Egy fiatal ültetvény közt nagy tölgy sejlik

Aranyvesszős-gyalogakácos dzsumbujon átvágva éppen listásnak adódik ez a tölgy

Fekete-gólya fészek

34 fekete gólya a gémek közt. A gemenci fekete gólyák számát 40 párra becsülik.

Kócsagok


A sziget közepén álló hatalmas egykor bőven hét méter feletti fűz az elmúlt években nagyon megroppant

Útban egy újabb listás nyárfához

György az ismeretlen történetű hátrahagyott cipőket fényképezi

Gémtelep

Réti füzény

A Kalocsai-tó a töltés mellet

Szemközt a Gyuri-sziget

A panduri erdők legszebb tölgye

A pandúri erdőkben