Málta 2.: Kertek

Máltán a kertek nem kínálnak annyi gyönyörűséget, mint a prágaiak, de az azért akad itt is egy-kettő. Az szép bennük, hogy mediterrán élményt nyújtanak.  A képen a valletai Felső-Baracca-kert, ami esti kivilágításban is kedvelt a helyiek és a turisták körében. 

A "vidéki" Málta.
Mint említettük, a sűrűn lakott szigeten fa sem sok van, nemhogy erdő. Nem egy dendromán álomvidék, az tény. 

A kertek legkorábbi változatai közt a kolostorkerteket kell említeni. Két kolostorkertben jártuk. Mdina városában a bencés apácák 15. századi eredetű kolostorkertje kínál egy kis zöld élményt, de kút nélkül. 

Ez a  kolostor a máltai kolostorok non plus ultrája, ma is működik, de nyilván már nincsen annyi nővér, mint a 17. században.  

A mdinai kolostorkertnél is szebb és dúsabb a vallettai Szt. Katalin kolostorkert, amit az ágostonos nővérek 1581-ben alapítottak.  

Szt. József a kolostorkút szentje. Már csak egyetlen idős nővére van a rendnek. Neki sem kell már a város összes férfi szerzetesére és papjára mosni, mint elődjeinek a 17. században.   

A kútban vörös- és sárgafűlű ékszerteknősök, meg egy általam ismeretlen faj. 

Évszázados szőlőtő tekereg fel egészen a második emeletig. 

A kolostorkertek hangulatát a középkori paloták is próbálták utánozni. 

Ez a mdinai Falson-palota udvara, a növényzete már egy kicsit ritkás. 

Egy másik gótikus palota kertje ennél dúsabb hatást kelt. 

A Sa Maison-kert Floriana vastag falai alatt.
Jobbról egy keleti ostorfa, a sziget leggyakoribb parkfája. 
Az általunk látott legnagyobb kertrendszer Valletta elővárosában, Florianában van. Floriana (Il-Furjana) hatalmas erődrendszere Valletta biztosítására épült Antoine De Paule nagymester 1634-es határozata alapján. A terveket készítő Pietro Paolo Florianiról  nevezték el a várost. 

A  bástyákat már a 17. században helyenként kisebb kertekkel ültették be, hiszen itt termelték meg a lovagrend gyógyító tevékenységéhez szükséges gyógynövényeket. A 19. század elején az angolok megszerezték Napoleontól a szigetet. Aztán az erődök hadászati szerepe leértékelődött, és a hatalmas falak közeit már angolos stílusban parkosították. 

Ez ugyan egy kimúlt példány, de kép tanúsága szerint él zöldike a szigeten.

A Mall-sétány Floriana-ban.
 A sétányt Lascaris nagymester építtette 1656-ban a lovagrend számára, egyfajta szórakozóhelyül.  A „Mall” név a lovagok által akkoriban népszerű játékból (Maglio) ered, amit egy nagy fagolyóval játszottak, amelyet egy nehéz kalapáccsal kellett egy ösvényen ütögetni, és az nyert, aki előre meghatározott számú ütéssel elérte a célt. A krikett ősének tekinthető. A Mall a Valletta csúcsában található Szent Elmo erődtől a  Szent Fülöp-bástyáig húzódó tengely Florianaba eső része mentén fekszik. A kertet Sir Alexander Ball, a Máltai-szigetek kormányzója nyitotta meg a nagyközönség számára, még a 19. század elején.   1945-ig a kerteket magas falak vették körül, de a háború után ezeket a falakat egy alacsonyabb, vaskorlátokkal ellátott határolófallal váltották fel, hogy az utcáról is látható legyen.

A florianai erőd lejtőjéből is parkerdő lett, ez a Pinetum. Főként keleti ostorfák és tengerparti fenyők alkotják, egyenlőre inkább spontánul, mint tudatosan fejlődik, bár vannak rendezési tervek a szebbé tételére. 

A kúszó murvafürt Dél-Amerikából származik, de világszerte elterjedt. Itt vadon nő a várafalakból. 

Valletai Felső-Baracca-kert elsősorban kilátópontként híres, de parkja is szép, gondozott. 

A turisták kunyerálására kondicionálódott berki veréb. 

Visszatérve Floriana erődjei közé, megtekintjük az Argotti-kerteket,  A kert legrégebbi részei 1741-ből származnak, amikor a máltai lovagrend nagymesterének, a portugál Pinto da Fonseca-nak a magánkertjeként szolgáltak. Később Ignatius de Argote et Gusman, a lovagrend ispánja  gondozta és bővítette a kertet, az ő családnevének leromlása révén alakult ki az  Argotti-kert elnevezés. 1805-ben, a brit időszak első éveiben alakítják át a ma látható Botanikus Kertté.

A botanikus kert épületeiben lévő gyűjtemény ritkán látogatható, de az elzárt kertek közt szabadon sétálgathatunk. Kapitális fák is vannak itt, kellemes meglepetésként. Ezek mind a nagylevelű fikusz (Ficus marcrophylla)  nevű fajhoz tartoznak. 

Itt egy már lecsonkult hatalmas példány. A faj Ausztrália keleti partvidékéről származik. 

Itt egy ép példány.  Az idős példányok léggyökereket eresztenek le ágaikról, amelyek a talajt elérve kiegészítő törzsekké vastagodnak, és segítenek megtartani a koronája súlyát. A legnagyobb, mára már elpusztult példánya eredeti élőhelyén 1900 körül 2,8 hektár (!) területet borított. Nyilván dendromán szempontból komoly dilemmákat vetne fel egy ilyennek a mérése. 

Egy másik figyelemreméltó példány. 

Eredeti élőhelyén ritka veszélyeztetett fa lett mára a kanári sárkányfa. 

Következzék néhány tipikus kép a botanikus kertből. 1.

2.

3. 

Egy érdekes építményt is érdemes észrevenni ezen a felvételen. A park kerítése mellett a nagyszámú kóbor macskának építettek "lakóparkot."

Végezetül az egykori főváros, Mdina egy kertjét mutatjuk be, ami szintén az itteni várfalak előterében fekszik.  Howard-kertnek nevezik Joseph Howard (1862-1925) máltai brit miniszterelnök emlékére. A képen látható kereszt érdekessége az, hogy az oszlop római kori, ami utal arra, hogy Mdina környéke már a rómaiak idején fontos település volt.

A mdinai várfal egy kapujának és egy furcsán tekeredő fa képével zárjuk a máltai kertek bemutatását. A kulturális látnivalók bemutatására a másik blogomban kerül sor.