A "vidéki" Málta. Mint említettük, a sűrűn lakott szigeten fa sem sok van, nemhogy erdő. Nem egy dendromán álomvidék, az tény. |
Ez a kolostor a máltai kolostorok non plus ultrája, ma is működik, de nyilván már nincsen annyi nővér, mint a 17. században. |
A mdinai kolostorkertnél is szebb és dúsabb a vallettai Szt. Katalin kolostorkert, amit az ágostonos nővérek 1581-ben alapítottak. |
Szt. József a kolostorkút szentje. Már csak egyetlen idős nővére van a rendnek. Neki sem kell már a város összes férfi szerzetesére és papjára mosni, mint elődjeinek a 17. században. |
A kútban vörös- és sárgafűlű ékszerteknősök, meg egy általam ismeretlen faj. |
Évszázados szőlőtő tekereg fel egészen a második emeletig. |
A kolostorkertek hangulatát a középkori paloták is próbálták utánozni. |
Ez a mdinai Falson-palota udvara, a növényzete már egy kicsit ritkás. |
Egy másik gótikus palota kertje ennél dúsabb hatást kelt. |
Ez ugyan egy kimúlt példány, de kép tanúsága szerint él zöldike a szigeten. |
A kúszó murvafürt Dél-Amerikából származik, de világszerte elterjedt. Itt vadon nő a várafalakból. |
Valletai Felső-Baracca-kert elsősorban kilátópontként híres, de parkja is szép, gondozott. |
A turisták kunyerálására kondicionálódott berki veréb. |
Itt egy már lecsonkult hatalmas példány. A faj Ausztrália keleti partvidékéről származik. |
Egy másik figyelemreméltó példány. |
Eredeti élőhelyén ritka veszélyeztetett fa lett mára a kanári sárkányfa. |
Következzék néhány tipikus kép a botanikus kertből. 1. |
2. |
3. |
Egy érdekes építményt is érdemes észrevenni ezen a felvételen. A park kerítése mellett a nagyszámú kóbor macskának építettek "lakóparkot." |
A mdinai várfal egy kapujának és egy furcsán tekeredő fa képével zárjuk a máltai kertek bemutatását. A kulturális látnivalók bemutatására a másik blogomban kerül sor. |